női szemmel

zsáner és lokálpatriotizmus

Válasszunk kedvencet!

2006.06.13.
zsáner és lokálpatriotizmus  
„Anélkül nem lehet meccset nézni, hogy az ember valakinek ne drukkoljon. Nem azért drukkol valakinek, mert az a csapat játszik a legjobban, hanem azért, mert valamiért közel áll hozzá" - nyilatkozta Esterházy Péter a minap arról, hogyan néz ő futballt.

Mindezt megtoldanám azzal, hogy érdemes néhány olyan kedvencet már a VB-re készüléskor kiválasztani, akiknek egy hónapon keresztül tudunk drukkolni - így nem ad hoc döntések sorozata lesz az a szűk egy hónap, amit intenzív meccsnézéssel töltünk.

Férfizsáner: Olaszország, Argentína

Számomra a kedvencek kiválasztása egyszerre racionális, és teljesen irracionális szempontok alapján történik. Az olasz válogatott kapcsán csak utólag tudom indokolni, hogy miért nekik drukkolok elsősorban: mert kreatív, ötletes futballt játszanak, változatosság jellemző a játékukra, kiszámíthatatlanok - néha nagyon el tudják engedni magukat, ennek ellenére mindig bennük van a trüvaj lehetősége és megvalósítása. A 2000-es EB-n Hollandia ellen nyújtott alakításuk egyik legemlékezetesebb meccsélményem lett. Az irracionális szempontokról diplomatikusan csak annyit: jól néznek ki, van stílusuk, Maldini combjáról pedig már ne is beszéljünk... Ha már a férfizsánereknél tartunk, megemlíteném az argentin csapatot, akiknek ugyanilyen okokból lehet nagyon drukkolni...

Közép-európai lokálpatriotizmus

A másik kedvencválasztási szempont a közép-európai lokálpatriotizmus. Horvátország válogatottja már a sukeri, bilici időktől első helyen van számomra. Közép-európai csapatnak drukkolni egy kicsit a sajátunknak drukkolás illúzióját is adja magyar válogatott hiányában. Bár bennem ez a tágabb értelemben vett lokálpatriotizmus egyébként is erősebb, mint a magyar identitás - ki tudja, lehet, hogy akkor is nekik drukkolnék, ha lenne magyar csapat... Automatikusan ide értendő Lengyelország és Csehország csapata is. Szerbia és Montenegró talán a legkevésbé, az ő játékuk nekem egy kicsit durva - bár kétségtelenül szórakoztató tud lenni.

Afrika is a szivünk csücske

Mindezen túl úgy érzem, hogy a jelentős számban felvonuló afrikai csapatok közül is kell választanom legalább egy kedvencet a politikai korrektség jegyében. Megpróbálom feleleveníteni pár évvel ezelőtti Afrika Kupa-emlékeimet, de konkrétumok helyett egy akkor megfogalmazódott gondolat elevenedik fel bennem: viccesen játszanak, és a legképtelenebb eséseket tudják produkálni. Ghána, Togo, Angola, Tunézia és Eleféntcsontpart közül azonban
jelenleg képtelen lennék választani - látnom kell őket...

Akikért biztos nem szorítunk

És végül nézzük, hogy kik azok, akiknek biztosan nem drukkolok: első helyen áll Németország - bár jelentősen javít az esélyein, hogy Kahn csak csere - és Anglia válogatottja. Azok, akik egyetértenek velem, úgyis értik miért, akik pedig nem értenek egyet, azoknak ez szívük joga. A francia válogatott is ide tartozik, mert szerintem a sikereik nagyrészét - főleg a náluk rendezett VB-n - a szerencséjüknek köszönhették.

Üres helyek a listában

Néhány üres helyet is érdemes meghagyni a kedvencek listáján későbbi kitöltésre, hiszen elképzelhető hogy néhány csapat olyan kiemelkedő teljesítményt nyújt, vagy olyan játékosfelhozatallal rendelkezik, hogy nem lehet nem drukkolni nekik...

(k.kinga.focitipp.hu)

*****
focitipp facebook page

sorozatok

Add a Startlaphoz