2006.10.14., focitipp.hu

Eric Cantona álomcsapata

Eric Cantona a saját képére formálta álomcsapatát. A francia számára a legfontosabb, hogy a legszórakoztatóbb focisták kerüljenek a tizenegyébe Higuitától Kempesig. Ráadásul a nemrégiben elhunyt George Bestről sem feledkezett meg.

René Higuita

(kapus, Kolumbia)
Állandóan hülyéskedett, trükközött, de emellett egy nagyszerű kapus is volt. Imádtam energikus fellépését, lelkesedését, vágyát, hogy kockáztasson éles helyzetben. Persze elkövetett hibákat, de igaz szellemiséget képviselt a futballpályán. A skorpió-rúgása Anglia ellen a vb-n nagyon tetszett, és akárki akármit mond, csak az számít, hogy nem engedte be a labdát. Szórakoztató egyéniségeket is akarok a csapatomban látni, ő pedig az.

Junior

(jobbhátvéd, Flamengo és Brazília)
Jó játékos volt, egy igazi férfi. Fontos szerepet játszott az 1982-es brazil válogatottban, egyesek szerint a legjobb olyan válogatottban, amely nem nyerte meg a tornát. Tudott védekezni, de még jobban támadott. Tetszett, ahogy kifejezte magát a pályán. Mindig úgy tűnt, igazán élvezi a futballt.

Franz Beckenbauer

(söprögető, Bayern München és Németország)
Egy vezér volt, egy domináns személyiség, aki elegánsan és ügyesen hozta ki a labdát a saját tizenhatosáról. De megmondom őszintén, összetörte a szívemet! Nyolcévesként néztem az 1974-es vb-döntőt az NSZK és Hollandia között, és én a hollandoknak szurkoltam. Vörösre sírtam a szemeimet, amikor elveszítették a meccset. Nagyon letört voltam, de mostanra már tudom értékelni a Császár lenyűgöző képességeit.

Giacinto Facchetti

(balhátvéd, Internazionale és Olaszország)
Muszáj egy olasz védőt is betenni a csapatomba, és Facchettinél nem volt jobb. Ahhoz túl fiatal voltam, hogy élőben is láthassam játszani, de sok összefoglalót láttam a játékáról a hatvanas évek második felétől kezdve, és egyből megkedveltem. Egy nemesi eleganciájú játékos volt, kemény és tehetséges. Balhátvéd létére rengeteg gólt is lőtt.

Roy Keane

(védekező középpályás, Manchester United és Írország)
Kell magyaráznom az ő beválogatását? A legjobb középpályás volt; bárhol tudott játszani. Remekül védekezett, ugyanakkor gyorsan tudott támadásba lendülni és gólokat lőni. Intelligensen játszotta a szerepét. Meg kell, hogy mondjam, jó érzés volt mögöttem tudni őt négy éven keresztül. Megszerezte a labdát, aztán odapasszolta nekem. És micsoda karakter! Ő vezetné a csapatomat, és inspirálná őket.

Carlos Valderrama

(középső középpályás, Montpellier és Kolumbia)
Sokan csak a haja miatt emlékeznek rá, de Carlos egy nagyszerű játékos volt. Együtt játszottunk a Montpellierben, ami nagy örömöt jelentett számomra. Egy félénk és csendes ember, de nagyon erős személyiség. Fizikálisan nem vette fel a versenyt a védőkkel, azonban hihetetlenül látott a pályán, és oda rúgta a labdát, ahová csak akarta. Nagyon önzetlen is volt, sosem gondolt saját magára. Amióta visszavonult, Kolumbia semmilyen eredményt sem ért el, és ez sokat elárul róla.

Diego Maradona

(középső középpályás, Napoli és Argentína)
Egyesek azt mondják, Pelé volt minden idők legjobb játékosa, de nem én. Maradona mindig is a legjobb marad. Megnyerte az 1986-os vb-t, éppen, hogy kikapott 1990-ben, és talán 1994-ben is megnyerte volna, ha nem tiltják el. Pelé és Maradona között a legnagyobb különbség az volt, hogy Maradonát nem vették körül klasszisok; egyedül kellett vinnie a csapatát. Ha Maradonát kivették volna az argentin csapatból, nem nyertek volna vb-t, viszont szerintem Brazília Pelé nélkül is simán nyert volna.

Garrincha

(jobbszélső, Botafogo és Brazilia)
Sajnos csak pár videót láttam róla, de ő egy olyan játékos volt, akit a csapatomban akarok látni. Egy tökéletes labdarúgó volt. Ahogy beszéltek és írtak róla az emberek, ezek alapján felkeltette az érdeklődésemet. Manapság talán nem sokan emlékeznek rá, ki is volt Garrincha, pedig ha ma játszana, a világ egyik legjobbja lenne.

Johan Cruyff

(balszélső, Ajax és Hollandia)
Imádtam a hollandok izgalmas játékát a hetvenes években, és Cruyff volt köztük a legjobb. Ő volt a gyerekkori példaképem; még egy poszterem is volt róla a szobám falán. Egy fociforradalom legnagyobb képviselője volt nagyszerű és kiismerhetetlen játékával. Az Ajax megváltoztatta a futballt, és ő volt ennek a csapatnak a vezéregyénisége. Ha akarta, a pálya bármelyik részén, bármelyik pozícióban a legjobb tudott lenni.

Mario Kempes

(csatár, Valencia és Argentína)
Kempesre mindenki az 1978-as vébéről, és góljairól emlékszik, pedig a Valencia színeiben is remekelt. Gólokat lőtt, de ami igazán fontos volt számomra, hogy mindezt elegánsan tette. Kiváló volt a levegőben, a földön gyors, a kapu előtt pedig hidegvérű.

George Best

(csatár, Manchester United és Észak-Írország)
Szabad szellem volt, hihetetlen karizmával. Imádta élni az életet, de amikor a mérkőzésről volt szó, mindig összpontosított. Mindent beleadott, hogy nyerjen a csapat. Hamar elhagyta az Old Traffordot, de rengeteg nagyszerű emléket hagyott hátra maga után.

Edző

Eric Cantona

Úgy volt, hogy Cruyffot választom játékos-edzőnek, mivel imádtam a taktikus gondolkodását. Mindig törte a fejét, folyamatosan fejleszteni akarta a játékosait. Tudom, mire képesek a csapatai, a lelátóról néztem, amint a Barcelona megverte a Unitedet 4-0-ra 1994-ben. De aztán azt gondoltam, én választottam ki a csapatot, így nekem is kell edzenem őket. Tudom, hogy szereznénk pár jó pillanatot az emberek számára!

/A Four Four Two nyomán./

(fs.focitipp.hu)

Philip Cocu álomcsapata >>>
Henrik Larsson álomcsapata >>>
Zbigniew Boniek álomcsapata >>>

*****