2006.10.25., focitipp.hu

Osvaldo Ardiles álomcsapata

Az argentin legenda nem csak arra figyelt, hogy álomcsapata labdazsonglőrökből álljon, hanem arra is, hogy mindannyian úriemberek legyenek. Talán csak Zidane a kivétel...

Gordon Banks

(kapus, Tottenham és Anglia)

Fantasztikus kapus, igazi úriember. Mindenki a brazilok elleni nagy mentésére emlékszik a '70-es világbajnokságról, pedig egész pályafutása során nagyszerűen védett. Hihetetlen reflexekkel rendelkezett, jó volt a levegőben, és meg tudta nyugtatni a hátvédeket. Sok jó angol kapus volt az elmúlt évtizedekben, de Banksnek egyik sem ér a nyomába.

Bobby Moore

(középhátvéd, West Ham United és Anglia)
Egy másik angol válogatott, és kétség nélkül minden idők egyik legjobb védője. Ő is úriember volt, a pályán pedig egy igazi klasszis. Nem a leggyorsabbak közül való, de ezt kompenzálta azzal, hogy remekül olvasta a játékot. Mindig egy lépéssel az ellenfele előtt járt, az 1970-es világbajnokságon, a brazilok ellen bemutatott játékával pedig bemutatta, hogyan kell világklasszishoz méltón védekezni.

Franz Beckenbauer

(söprögető, Bayern München és Németország)
Beckenbauer egy Bobby Moore-hoz hasonló játékos. Rendkívül elegáns volt, jól kezelte a labdát, jól olvasta a játékot. A középpályán és a védelemben is megállta a helyét, de számomra az ő igazi pozíciója a liberó volt, ahogy kihozta a labdát, összekötve a védekezést a középpályával. Karizmatikus vezér volt, pozitív kisugárzással az öltözőben.

Daniel Passarella

(középhátvéd, River Plate és Argentína)
Passarella legszebb pillanata 1978-ban érkezett el, amikor kapitányként győzelemre vezette Argentínát. Talán a legfontosabb tagja volt annak a csapatnak - példakép volt a társai számára, mindig százszázalékot adott, szívét-lelkét kitette a pályán. Egy nagyszerű védő volt, de a világ egyik legjobbja elől is. A fináléban föl-alá száguldozott a pályán, állandóan veszély alatt tartva a hollandok kapuját, fantasztikus volt. Négy évvel később is jól játszott Spanyolországban, és lőtt egy gyönyörű szabadrúgásgólt az olaszok ellen.

Garrincha

(jobb oldali középpályás, Botafogo és Brazília)
Mindenki Peléről beszél, de ez a fickó egyszerűen nem evilági volt. Legtöbbször megállíthatatlan, gyorsaságával és furcsa lábaival majd' mindig megverte a védőjét, a beadásai pedig mindig embert találtak. Szinte egymagában nyerte meg az 1962-s világbajnokságot: 4 gólt rúgott, ami lenyűgöző egy szélsőtől, és a torna legjobb játékosának választották. Voltak ugyan problémái a pályán kívül, de amikor focizott, egy zsenit láthattunk.

Pelé

(középső középpályás, Santos és Brazília)
Minden adottsága megvolt - gólokat lőtt, nagyszerűen passzolt, jól fejelt, mindkét lábbal ugyanolyan ügyes volt - a majdnem tökéletes labdarúgót teljesítette meg. Sok mindent leírtak Peléről, de az eredményei önmagáért beszélnek: több mint ezer gól, és három világbajnoki cím. Ráadásul olyan időkben játszott, amikor a támadókat még nem védték ennyire a játékvezetők, mint manapság.

Diego Maradona

(középső középpályás, Napoli és Argentina)
Sokan kérdik tőlem, melyikük volt jobb, Maradona vagy Pelé, de szerintem nem lehet őket összehasonlítani. Pelé lőtte a gólokat, Maradona viszont helyzetbe hozta a társait. Nemcsak a passzaival, hanem a helyezkedésével is, az ellenfél ugyanis néha két vagy három embert állított rá, hogy valahogy megállítsák. Legnagyobb pillanata az 1986-os világbajnokságon jött el - az angolok még mindig a kézzel szerzett találatáról panaszkodnak, pedig második gólja a vébék történetének legszebbje volt.

Johan Cruyff

(baloldali középpályás, Ajax és Hollandia)
Néha belegondolok, mi történt volna Argentínával, ha Cruyff játszik az 1978-as vb-döntőn, de ő úgy döntött, nem kér ebből. 1974-ben két gólt szerzett Argentína ellen a negyeddöntőben, de 1978-ban nélküle nem voltak elég jók a hollandok ellenünk. Nagyszerű játékos volt, egy olyan korszakban, amikor a holland válogatott volt a világ egyik legjobbja. Megérdemli, hogy minden idők egyik legjobbjaként emlegessük.

Mario Kempes

(csatár, Valencia és Argentína)
Az 1978-as vb-döntő legjobbja: két gólt lőtt, egy másikat előkészített. A kieséses szakaszban lendült bele igazán, aztán a torna gólkirályaként, és legjobb játékosaként lett aranyérmes. Argentínában egy igazi legendának számit. Igazán elegáns játékos volt, gyors, erős, egy gyilkos ösztönű befejező csatár.

Romário

(csatár, Barcelona és Brazília)
Ez a fickó talán azért nem kapja meg az őt megillető elismerést, mert annyi problémát okozott az edzőinek a hozzáállásával. Pedig a foci történetének egyik legjobb csatára. Őrületesen gyors volt, lecselezett minden védőt, a befejezései pedig párjukat rikították. Az ellene játszó védők bénának tűntek, annyira nem tudták tőle elvenni a lasztit. Romário egy ritka gyémántja a világfutballnak.

Jürgen Klinsmann

(csatár, Inter és Németország)
Teljesen más típusú játékos volt, mint Romárió, de nem kevésbé fontos tagja az együttesnek. Mindig keményen hajtott, és nagy befolyása volt az öltözőben. Egy fantasztikus góllövő volt, állandóan keresztül-kasul futkosott, magának vagy csatártársának helyet csinálva. Szuperintelligens játékos volt, Németországban, Angliában és Olaszországban is megállta a helyét. Igazi úriember, nagyszerű csatár.

Cserék

Ubaldo Fillol

(kapus, Argentína)
Három világbajnokságon védte az argentin válogatott kapuját. Egy nagyszerű kapus, akinek kulcsszerepe volt az 1978-as győzelmünkben.

Zinedine Zidane

(középpályás, Franciaország)
Diego Maradona óta a legjobb játékos, egy lenyűgöző tehetség nagyszerű egyensúlyérzékkel, abszolút kétlábas és igazi győztes típus.

Eusebio

(csatár, Portugália)
Gyors, bivalyerős és technikás, a góljainak száma a mai napig lenyűgöző. Csak oda kellett neki adni a labdát, és a semmiből kreált egy helyzetet.

Edző

Cesar Luis Menotti

(Argentína)
Menotti óriási nyomás alatt volt az argentin válogatott élén 1978-ban, amikor mi voltunk a világbajnokság házigazdái. Az egész ország és a katonai vezetők is mind elvárták és követelték tőle a sikert, Menotti viszont nem törődött velük, és megvédte a játékosait a rendkívüli elvárásoktól. Nagyszerű taktikus és vezér volt.

[A Four four two nyomán]

(fs.focitipp.hu)


*****