2006.11.05., focitipp.hu

Alessandro Nesta-interjú

Bár Alessandro Nesta évek óta együtt futballozik Maldinivel és Cannavaróval, a legtöbbet Antonio Chamottól tanulta. Tottival azóta barátok, amióta elhagyta Rómát. Otthonülő típus.

Pelé nemrég azt mondta: „Ahhoz, hogy a brazil csapat mindent megnyerhessen, egyetlen játékosra lenne szükségünk: Alessandro Nestára". Mit gondol erről a kijelentésről?
Hálás vagyok Pelének. Ez az egyik legszebb bók, amit valaha kaptam. A brazil válogatottban futballozik manapság a legtöbb nagy egyéniség. Ronaldinho, Adriano, Ronaldo vagy Kaká - mindnyájan meg tudnak nyerni egy meccset egymaguk is. Ugyanakkor a foci egy csapatsport. A legutóbbi nagy tornákon a legjobb négy közé mindig olyan válogatottak kerültek, amelyek a csapategységükkel kerekedtek a többiek fölé. A 2002-es világbajnokságon a dél-koreaiak és a törökök, a 2004-es EB-n pedig a görögök és csehek. De akár mondhatnám a mi csapatunkat is az idei világbajnokságon.

Volt valaha is olyan védő, akit példaképének tekintett?
A Laziónál, a Milannál és a válogatottban is számos kiváló társsal játszhattam együtt: Mihajlovics, Fernando Couto, Costacurta, Maldini, Stam, Ferrara, Cannavaro. Sokat tanultam tőlük, mind játékosként, mind személyiségként fejlődtem mellettük. A legszebb emlékeim mégis az argentin Antonio Chamotról vannak, akivel a karrierem elején, a Laziónál játszhattam együtt. Minden titkot megosztott velem a középhátvéd pozícióról. Manapság leginkább John Terryt tisztelem, nemcsak azért, mert remek védő, hanem mert sok gólt is szerez. Igazán irigylem őt ezért.

Nagyon ritkán ad interjút, és erősen védelmezi a magánéletét. Mi ennek az oka?
Olaszországban a foci állandóan reflektorfényben van, nem beszélve a főszereplőkről, a játékosokról, akik sokszor már túlságosan sokat szerepelnek. Ez óriási nyomást jelent, főleg a legnagyobb kluboknál, és valahogy meg kell védened magad ettől az őrülettől. Erre a legjobb hely a saját otthonom, azzal a lánnyal, akivel már évek óta nagyon boldogok vagyunk. Ha ezt tartom szem előtt, az a természetes számomra, ha kerülöm a nyilvánosságot. Mindig is ilyen volt a természetem, gyerekként is így képzeltem el az életemet. A kedvenc dolgaimat amúgy is csak otthon tudom csinálni: filmeket nézni, zenét hallgatni, érdekes könyveket olvasni.

Római születésűként, és a Lazio emblematikus figurájaként sok éven keresztül Önt tartották a másik híres római focista, az AS Roma megtestesítője, Francesco Totti nemezisének. Hogy jönnek ki egymással?
Amikor Rómában fociztam, nagyon erős versengés folyt, nem is igazán kettőnk, hanem a szurkolók, és a minket körülvevők között. Két olyan csapatnak voltunk a csapatkapitányai, amelyek mindig a bajnoki címért versengtek, szóval nem volt könnyű barátokká válnunk. Amióta azonban a Milánban focizom, sokkal jobb lett a kapcsolatom Francescóval. Közösek a gyökereink és a szeretetünk a város iránt, ahol felnőttünk. Személy szerint a legjobb barátaim még mindig abban a római városrészben laknak, ahol születtem, ahol felnőttem, és éjjel-nappal az utcán fociztam.

Arrigo Sacchi, Cesare Maldini, Dino Zoff, Giovanni Trapattoni és Marcello Lippi: A Squadra Azzurra legutóbbi edzői mindig Önt helyezték a védelem tengelyébe.
Mindegyiküktől rengeget tanultam. Bár különböző taktikai felfogásuk volt, egyvalamiben közösek voltak: játékosként mindegyikük a védelemben futballozott. Rengeteg nagyon hasznos tanácsot kaptam tőlük a válogatottban eltöltött tíz évem alatt. Számomra a válogatott a legfontosabb. Nem lehetsz a legnagyobbak egyike, ha nem érsz el sikereket a válogatottban. A klubfutball mindennek az alapja, de csak akkor vívhatsz ki legendás státuszt magadnak, amikor a hazádat képviseled.

Mely csatároktól tart a leginkább?
Minden ellenfelemet tisztelem, de az utóbbi években leginkább Ibrahimovic és Drogba voltak rám nagy hatással. Jelenleg ők a világfutball legképzettebb támadói, technikásak, erős testfelépítésűek, és villámgyorsan megbüntetnek, ha hibázol. Bármilyen helyzetből képesek gólokat szerezni. Rajtuk kívül leginkább Samuel Eto'o játéka tetszik.

(fs.focitipp.roma)


*****