2006.11.09., focitipp.hu

Négy éve a Nancy még a francia másodosztály kénköves poklának legmélyén vergődött. Mostanra a Lyon egyik legkomolyabb kihívójává nőtték ki magukat. Riport egy igazi foci-reneszánszról, Toscana helyett ezúttal észak-kelet Franciaországból.

Megállíthatatlan Lyon

Olyan megállíthatatlannak tűnik a Lyon a francia bajnokságban, mint a barátnőd, amikor fáradtan hazatér, és elkezdi mesélni az összes aznapi irodai pletykát. Bár az Olympique a legutóbbi fordulóban kikapott (igaz, a nagy klubok közül a Real Madrid, Barcelona, Arsenal, Chelsea, AC Milan, Bayern München hatosfogat összesen két (!) pontot hozott össze az elmúlt hétvégén), 12 forduló után így is kilenc ponttal vezeti a tabellát. A kérdésre, hogy vajon ki állíthatja meg a lyoni gyorsvonatot, a szezon előtt legtöbben a Lille, St. Etienne és Marseille hármas egyikét választották volna.

Kivégzett trónkövetelők

Az elmúlt idények során a Lille bizonyult a legkeményebb ellenfélnek Le Guen és Houllier csapatai számára, de őket éppen öt hete mosta le a Lyon, egy 4:1-es zakót kiosztva a Gerland stadionban. Ezt követte a St. Etienne elleni derbi, melyet egy mocsárba fulladó, esős meccsen 2:1-re nyertek Juninhóék. Az újjáéledt Marseille tűnt ezek után a legveszélyesebb riválisnak, aztán a Stade Velodrome közönsége végignézte, ahogy az ő csapatukat is 4:1-re intézi el a Houllier-legénység. A három trónkövetelő helyretétele után egyetlen reménye maradt a gall szurkolóknak arra, hogy a tavalyihoz képest egy izgalmas(abb) bajnokságot láthatnak: ez pedig a Nancy szenzációs szereplése, ami a liga eddigi legnagyobb sztorijának számít.

Nancy: vegetálás a másodosztályban

Négy éve a Nancy a második divízió legalján csücsült, öt pontra a menekülést jelentő 17. helytől és eurómilliókra rúgó adóssághalmazban úszva. Mostanra ugyanez a klub Ligakupa-győztesként szerepel az UEFA-kupában, a bajnokságban elfoglalt harmadik helyezéséről nem is beszélve. Nem lebecsülendő csapatról van szó, még akkor sem, ha irányítójuk és fő góllövőjük, Benjamin Gavanon annak idején nem tudott bekerülni a második ligás Nottingham Forest csapatába. Bár Gavanon jó játékos, a Nancy pálfordulása sokkal inkább Jacques Rousselot elnöknek köszönhető, aki 2002 novemberében meghozta a merész döntést, és az akkor 34 éves Pablo Correát tette meg vezetőedzőnek. Correa 1995 óta, mint játékos szolgálta hűséggel a klubot, így asszisztenséül korábbi csapattársát, Paul Fischert választotta. A két kezdő szakember együttesen látott neki a nehéz feladatnak, ám a szezon végén egy 13. helyezés, és a kieséstől való biztos megmenekülés volt erőfeszítéseik jutalma.

Ars poetica: csak könnyedén

Rousselot elnök eközben szépen, csöndben helyrerázta a klubot anyagilag is, bár néha saját zsebből kellett kifizetnie a játékosokat. Correa edző pedig egy olyan joviális, összetartó atmoszférát teremtett, ami igencsak szokatlan a francia futballvilágban. Játékosai nem magázzák, hanem tegezik edzőjüket, beleszólhatnak a taktikába, és még az sem tilos, hogy a tréning után helyben elszívjanak egy-egy cigit. „Nem stílusom a focisták megfélemlítése", vallja Correa. „Intelligens srácokról van szó, én pedig közel akarok lenni hozzájuk. Néha azt is beismertem, ha miattam úszott el egy meccs. Miért is ne tenném? Ez az egyesület arról szól, hogy mindenki elfogadja a saját felelősségét."

2005: feljutás és Ligakupa-győzelem

Az első idény a tűzoltásról szólt, a második pedig már a károk helyrehozataláról: a Nancy a tiszteletreméltó 6. helyen végzett a másodosztályban. A 2004/05-ös szezonban aztán már nem volt pardon, a kemény munka és a csapatot összekovácsoló kötelékek meghozták az eredményt, ami bajnoki címet és feljutást jelentett. Öt év óta az első Ligue 1-es idényük végeztével elcsíptek egy 12. helyezést, és, hogy még meseszerűbb legyen a feltámadás, a Ligakupa döntőjében a Nice-t leverve bejutottak az UEFA-kupába is. Abba a sorozatba, ahol a hetvenes évek óta nem jártak. Ezekben a patinás időkben egy bizonyos Michel Platini bontogatta szárnyait a csapat középpályás sorában...

Hosszú távú tervek

Mindezen sikerek ellenére a klub megpróbál a földön maradni, az egyetlen nagyobb szabású projekt a húszezer férőhelyes Marcel Pilot aréna megnagyobbítása lenne. Rousselot szerint ügynökök egész sora ajánlott be kivénhedt sztárokat számukra (többek között a mexikói ex-Bolton csatár Jared Borgetti, és az ex-Aston Villás Marcus Allbäck neve is felmerült), ehelyett azonban a klub leigazolta a belga bajnokság tavalyi gólkirályát, a nigériai Tosin Dosunmu-t a Germinal Beerschot Antwerpentől. Erre azért volt égetően szükség, mert a Nancy tavalyi házi gólkirálya, Eli Kroupi visszautasíthatatlan ajánlatot kapott Katarból. Bár a francia kiscsapat ezt az ajánlatot nem akarta, és nem is tudta volna felülmúlni, a keret átlagfizetése így is 70 százalékkal magasabb lett, mivel szinte az egész kezdőcsapatot hosszú távú szerződésekkel kötötték magukhoz. Ez a keret olyan hazai nevelésű tehetségeket tartalmaz, mint a kitűnő formában védő kapus, Olivier Sorin; a két védő, Michael Chrétien és Papa Diakhaté; a középpályáról Jonathan Brison és Pascal Bérenguer; plusz a csatár, Monsef Zerka. A csapathoz korábban csatlakozott a 19 éves csiszolatlan gyémánt, Issiar Dia, akit bár a híres Clairefontaine-akadémiáról 15 éves korában eltanácsoltak, idei formáját látva behívták az U-21-es válogatottba, és a híresztelések szerint a Barcelona is szemet vetett rá.

„Imádom az egy-nullás győzelmeket!"

A pályán, robusztus fellépésük és hihetetlen futómennyiségük alapján a Nancyt leginkább egy hasonló feltörekvő egyesülethez, a Bolton Wanderershez lehet hasonlítani. Correa edző kőkemény védekezést vár el már a csatároktól is, így nem csoda, hogy hét bekapott góllal a Nancy védelme a legjobb az egész ligában. Persze ez azzal is jár, hogy mire a csatárok a védekezéstől hullafáradtan az ellenfél kapuja elé kerülnek, bágyadtan mellé gurítanak: a második helyezett Nancy rúgta a negyedik legkevesebb gólt a húsz csapat közül. No, nem mintha ez a pragmatikus vezetőedzőt bármennyire is zavarná: „Imádom az egy-nullás győzelmeket! Ez azt mutatja, hogy jól támadtunk és még jobban védekeztünk, márpedig ez a tökéletes kombináció!".

Négy csatárral is megy

Ha ezek alapján azt hinné a kedves Olvasó, hogy gyáva focit játszik a Nancy, hadd emlékeztessük a Schalke elleni első fordulós UEFA-kupa győzelmükre, amikor az első meccs 1:0-s veresége után a visszavágón négy csatárral rohamozva 3:1-re győztek...

A francia bajnokság állása >>>

[a guardian.co.uk nyomán]

fs.focitipp.nancy


*****