2006.11.18., focitipp.hu

Mi van véled Milán?

Szokatlanul gyengén kezdte a szezont az AC Milan csapata. Bár a nyolcpontos levonás minden csapatot megrázna, azért egy ilyen játékoskerettel és összeszokott kezdőtizeneggyel rendelkező gárdától többet várt volna a focitipp. Mi lehet a háttérben?

Az AC Milan az utolsó öt meccséből négyet elveszített. Legutóbbi vereségük az újjáéledő Francesco Totti vezérelte Roma ellen esett, de a két fordulóval ezelőtti, Atalanta elleni 0:2-re sem lehetnek büszkék Carlo Ancelotti fiai. A problémákat ekkor még azzal próbálta a klubvezetés a szőnyeg alá söpörni, hogy folyamatosan a hibás játékvezetői ítéleteket hibáztatta a vereségekért, vagy sopánkodott azon, hogy az Olasz Olimpiai Bizottság miért nem enyhítette a Milan nyolc pontos büntetését.

Csatárok formán kívül

A tiltakozások mértéke és nevetséges tálalása még a Milan saját játékosainak körében is visszatetszést keltett, így nem volt más hátra, mint szembenézni a valós helyzettel. Három győzelemmel kezdte a szezont a vörös-fekete alakulat, de szeptember 20. óta csak egyszer sikerült nyerniük. Ezalatt lőttek hat gólt, viszont tizenegyet kaptak. Legtöbb góljukat a balhátvéd Marek Jankulovski szerezte (kettő), míg a csatárok (Alberto Gilardino, Pippo Inzaghi és Ricardo Oliveira) csak egyet-egyet lőttek. A csatárok gólínsége azonban a középpálya gyengélkedésén is múlott, gondoljunk csak Andrea Pirlo formahanyatlására, vagy az - eddig sem a csapat erősségének számító - szélsőjáték teljes megszűnésére, Serginho sérülése következtében. Ancelotti ritkán tér el az általa olyannyira preferált 4-3-1-2-es formációtól, de ez sokszor azt eredményezi, hogy a két teljesen ugyanolyan stílusú Inzaghi és Gilardino állandóan egymás sarkára lép. Gilardino, ahogy a Parmában ezt már bizonyította, sokkal jobban érzi magát az egyszemélyes ék pozíciójában, és bár Ancelotti a Roma ellen átváltott 4-3-2-1-re, Gila' mégsem váltotta meg a világot, egyedül küzdve Chivuval és Mexesszel.

Sevcsenko mégis hiányzik?

A Milan egyértelműen megérzi Andrij Sevcsenko hiányát is, aki intelligens keresztbefutásaival, a középpályára való visszalépéseivel összekuszálta az ellenfél védelmét, ezáltal óriási területeket felszabadítva Inzaghinak és Kakának. Seva londoni formáját látva természetesen megindultak a találgatások, összeesküvés-elméletek az ukrán klasszis visszatéréséről, ez azonban csak egy újabb példa arra, hogy milyen kaotikus állapotok vannak jelenleg a rossonerik házatáján. A csapat bajaira nem jelenthet megoldást egy olyan játékos visszahozatala, aki hét évig szolgálta a csapatot, és koránál fogva ugyanúgy rövidtávú megoldást jelentene, mint az utóbbi évek néhány új szerzeménye. Mintha a szurkolók és a vezetőség sem akarná tudomásul venni, hogy Sevcsenkónak joga van máshol játszani, olyan „savanyú a szőlő" módon írnak a klub weboldalának fórumain Seváról a drukkerek.

Kaká - és más senki

A Milan problémái sokrétűek. Ahogy már említettük, a középpálya nem nyújt elég segítséget a támadószekciónak. Hiába Kaká nagyszerű formája, egyedül nem tud mindenhol ott lenni, küzdeni, gólpasszt adni, egymagában megmentve a csapatot. A gárda eddigi taktikája, mely a játék lassításán, az ellenfél altatásán alapult, csak akkor eredményes, ha folyamatos gólveszély alatt tartják az ellenfél kapuját, amihez pedig egy olyan középpályás sor kellene, amely jó formában van, és nem sújtják sérülések. Ennek tetejébe éppen az a Rino Gattuso sérült meg az Atalanta ellen, aki szívvel teli játékával, lelkesedésével feltüzelhette volna a társakat.

Ki segít a védelemnek?

Hogy a helyzet még kilátástalanabbnak tűnjön, a 11 meccsen 12 gólt beengedő védelem ugyancsak gyenge lábakon áll. Érthetetlen módon a nyáron nemhogy frissített volna az alakulaton a vezetőség (kivétel Bonera, de ő olyan gyengén játszik, hogy már az eladásáról csiripelnek a milánói madarak), hanem még el is adták a rutinos, de még nagyon is használható Jaap Stamot. Megtartották viszont a 38 éves Maldinit, az egyik sérülésből a másikba eső Nestát, a 36 éves Cafút, a 34 éves Favallit és a 40 éves Costacurtát. Ráadásul a középpálya sem tesz meg mindent azért, hogy ne egy-az-egyben, vagy egy kontratámadás végén kerüljenek szembe az öregedő védők az ellenfél csatáraival. Erre példa a Roma elleni második gól, Ibrahimovic sprintje az Inter harmadik találata előtt az emlékezetes 4:3-as derbin, vagy a Palermo góljai - nem meglepő, hogy ezek az ellencsapásokból bekapott találatok mind a San Siróban estek, ahol a Milan sokkal támadóbban lép fel, sokszor magára hagyva a hátsó alakzatot.

A jövő mégsem olyan sötét

Ezzel együtt nem olyan sötét a közeljövő. Bár a keretet alaposan ki kellene cserélni, és fiatalokkal feltölteni, azért így is rendelkezésre áll új erőként a fiatal Gourcuff illetve Gilardino is túl fiatal még ahhoz, hogy kiégett focistáról beszéljünk. A többiek - gondolunk itt főleg Pirlóra és Nestára -, ha összeszednék végre magukat, bizonyára ismét menne az a bizonyos szekér. A Ronaldinho leigazolásáról szóló pletykák - Ronnie egyik ügynöke Oliveira bátyja, ez pedig olyan spekulációkhoz vezetett, mely szerint csak emiatt igazolták le a Betistől a nyurga brazilt - lehet, hogy izgalmakat okoztak a szurkolóknál, de a csapat sokkal jobban járna, ha néhány fiatal középső védőt és mindkét oldalra egy felfutó szélsőhátvédet igazolna. Ismert, hogy a klub megfigyelői árgus szemekkel követik az Udinese két védőjének, Felipének és Zapatának a sorsát, két olyan játékosét, akik megfelelnek az előbb felvázolt profilnak, vagyis fiatalok, szikrázóan tehetséges belső védők, és a mostani Milan hátvédekkel ellentétben még meg van bennük a kellő motiváció is. Ezeket a terveket mintegy meghiúsítva, Berlusconi elnök a téli igazolásokat firtató kérdésekre azt felelte, hogy amíg a klub nem jön rendbe anyagilag, a szurkolók ne is álmodjanak új játékosokról. Aztán persze, jó politikushoz illően másnap már meggondolta magát, és Sevcsenko visszaszerzéséről szónokolt nagy hangon: de mit is várjunk egy olyan embertől, aki a szórakoztatóiparban kereste meg a betevőre valót. Berlusconi jól tudja, hogy bizonyos kijelentések időzítése néha fontosabb, mint a tartalom, ami mögötte van.

[A soccernet.com nyomán]

(fs.focitipp.milánó)


*****