2008.05.02., ktn

UEFA-kupa, elődöntők

Másodszor láttuk az elődöntőbe jutott csapatokat az UEFA-kupában. Futballt viszont csak a Zenittől láttunk.

Zeniten

A Zenit 2006-ban eljutott az UEFA-kupa negyeddöntőjéig, ahol a Sevilla megállította a szentpétervári csapatot (4-1, 1-1) - ez volt az oroszok legnagyobb nemzetközi sikere. Eddig. Dick Advocaat gárdája az idei kiírásban idegenben tönkreverte a Leverkusent (4-1), most pedig a Bayern Münchent trancsírozták szét a messzi északon (a focitipp már októberben figyelmeztetett: az oroszok készülnek valamire).

A recept egyszerű. Végy egy rutinos edzőt (Advocaat). Végy egy jó kapust, akinek jók a reflexei és a kifutásoknál sem ijed meg (Malafejev). Végy néhány fegyelmezett, kőkemény, de a megszerzett labdákat nem csak előrevagdosó hátvédet (Sirokov, Krizanac) - egyiküket add el drága pénzért (Skrtel - Liverpool). Végy egy tucat futballistát, akik ütközni, passzolni és sprintelni is tudnak (Anyukov, Fajzulin, Gyenyiszov, Timoscsuk, Zürjanov satöbbi satöbbi satöbbi). Végy egy kíméletlen centert, akiről még Lúcio is lepattan (Pogrebnyak). És végül végy egy zsenit (Arsavin). Ez lenne a Zenit, az UEFA-kupa legfőbb várományosa.

Nagyon erős kilences - tízes csak azért nem, mert a legnagyobb sztároknak még nem ártana egy üzemi orvos. Arsavin az elődöntő visszavágóját hagyta ki sárgák miatt, a Tonival az UEFA-kupa góllövőlistáját vezető tízgólos Pogrebnyak pedig a fináléban nem játszhat egy idióta fault miatt.

Ribéry és Toni nélkül végük

"Örülök, hogy nem kell a Zenit ellen játszanunk" - nyilatkozta a decemberi kupasorsolás után Van Bommel, a Bayern München rosszfiúja. A bajorok azonban nem kerülhették el a sorsukat, amit a Getafe elleni orbitális mázli után meg is érdemeltek. A Zenit Szentpétervár játékosai tönkreverték a Bayern Münchent. A Bőrnadrágosok egy-egy Ribéry-megugrásban reménykedhettek, de a franciát sincs miért dicsérnünk: a negyedik percben Pogrebnyak szabadrúgása előtt ő volt az, aki miatt darabokra hullott a bajor sorfal.

Jövőre a BL-ben várják a nagy sikert a bajor szurkolók a Bayerntől, de addig még lesz munka a csapattal. Ha Ribéry és Toni gyengén játszik, azzal a Bayernnek jelenleg vége. Egy hatost azért megérdemelnek.

Furcsa Fiorentina

Az olasz bajnokság egyik legstílusosabban futballozó csapata 210 perc alatt képtelen volt gólt rúgni a Rangersnek. A Fiorentina furcsa szezont produkált az UEFA-kupában. A PSV elleni idegenbeli meccsért (2-0), az Everton (2-0) és az Elfsborg (6-1) hazai felaprításáért járna a döntő. De a többi meccsen inkább gyötrődtek Prandelliék, csak büntetőkkel verték ki például a Groningent és az Evertont (0-6 is lehetett volna a Goodison Parkban). Végül itt van ez a Rangers elleni blama.

A Violák mindvégig ugyanazzal próbálkoztak, sikertelenül. Ráadásul egy tanulsággal is szolgáltak nekünk, Vieri példáján keresztül. A veterán vagányról süt, hogy a pályafutásának vége. A neve alapján mindenki a csapatba követeli, ha pedig beáll, csak csetlik-botlik. Minden negyedik meccsén persze kijön belőle a régi idők zsenije, de ez csak a lassú kimúláshoz elég. UEFA-döntőhöz kevés. Amit az egyébként szimpatikus csapat meg sem érdemelt. Emlékezzünk Liverani színészkedésére vagy Montolivo nagyképű gesztusára a belőtt büntető után - köszönjük, ebből nem kérünk. Öt mínusz kettő (Liv, Mont) egyenlő három.

Nem, nem és nem

Walter Smith jelszava ez volt az UEFA-kupa kieséses szakaszában: "otthon nagyon jó eredmény a nulla-nulla". A fiúk ezt háromszor hozták, majd a visszavágón háromszor továbbjutottak (Panathinaikosz 0-0, 1-1; Sporting 0-0, 2-0; Fiorentina 0-0, 0-0). Glasgowban és Firenzében is ugyanazt láttuk tőlük. A védők arra rúgták a labdát, amerre álltak. A középpályások képtelenek voltak megcsinálni egy cselt. Darcheville és Cousin pedig, mint csatár? Ez csak egy rossz vicc lehet. Mint ahogy a "taktikus védekezés" is az. Nyolc ember a tizenhatos előtt - ez nem taktika, hanem a futball meggyilkolása. Az ugyanakkor a többieket is minősíti, hogy sem a Werdernek, sem a Sportingnak, sem a Fiorentinának nem sikerült áttörnie ezt a falat.

Walter Smith egyébként egy végtelenül szimpatikus bácsi, a skót focisták pedig ennyire képesek. De hiába a skótok iránti szimpátia, hiába a fanatikus szurkolók - nem, nem és nem. A Rangers-ből sem kérünk. Láttuk őket eleget, és nagyon elegünk van belőlük. Ez-nem-fut-ball.

(ktn)
*****