2005.04.22., focitipp.hu

Olaszország, Serie B

Szerencsére van élet az Interen és a Milánon kívül is, nemcsak Del Piero vagy Totti vesszőfutása érdekes, bennünket nemcsak az izgat, hogy Cassano tényleg a Juvéhoz igazol-e, vagy, hogy hová tűnt Recoba.

egy kis történelem
Az önálló Serie B először 1929-ben indult útjára. Az első szezonban a Casale diadalmaskodott (a csapat adta a gólkirályt is De Marchi személyében, 19 góllal), és a következő évben sikeresen benn is maradt az első osztályban, egy ponttal megelőzve a Livornót. Az ezt követő években már olyan, számunkra is ismerős csapatok végeztek az élen, mint a Fiorentina, a Palermo vagy a Livorno. Persze azóta eltelt háromnegyed évszázad, és ezalatt az idő alatt 130 csapat fordult meg a Serie B-ben. A rekordernek a Brescia számít 48 indulással, de alig marad el az északiak mögött a Verona, akik 45-ször vágtak neki a versenyfutásnak. 38-38 indulással képzeletbeli dobogónk harmadik helyén a Palermót, a Modenát és a Monzát találjuk, legvégül pedig a Bolognától nyolc kilométerre található Panigale klubját, akik csak egy szezonban indultak, de akkor 22 meccsen szerzett 8 pontjukkal végül kiestek.

Az örökranglista élén a Genoát találjuk hat elsőséggel, utoljára 1989-ben jutottak fel a sztárcsapatok közé. Négy bajnoki címmel második a Palermo (idén is éppen újoncok a Serie A-ban, nem is szerepelnek rosszul. Rajtuk kívül számtalan csapatnak sikerült a bravúr, például ugyanúgy kétszer a Pisának és a Milánnak, ugyanakkor két bajnoki címére (48 indulásból) a Brescia nem lehet túlzottan büszke. Ráadásul ez a statisztikai adat kiábrándító jövőt mutat Roby Baggio utolsó klubjának – ha idén kiesnek (márpedig most utolsó előttiek) a Serie A-ból, akkor az idősebb Brescia szurkolók alighanem már nem érik meg az újabb bajnoki címet, ha arra 24 évet kell várni.

Cosmi most a Genovában hódít
Közelítsünk az idei szezonhoz: a bajnokság átszervezése után idén 22 csapat indult el a másodosztályban, akik közül még nyolcnak van esélye megszerezni a feljutó három hely egyikét. A bajnoki címek tekintetében éllovas Genoa akár még jobban elhúzhat a többiek elől, hiszen jelenleg is vezetik a tabellát, öt ponttal megelőzve az Empolit, nyolccal a Torinót. A genovaik a városi rivális Sampdoria példáját követve számtalan rutinos A-ligát megjárt játékossal indultak neki a szezonnak. Az olasz ligát figyelemmel kísérők számára bizonyára ismerős Gargo, vagy Giovanni Tedesco neve, de rajtuk kívül a kikötővárosban játszik az Interből és Romából ismert Luigi Sartor, a Laziót is megjárt szerb Nikola Lazetics és a góllövőlistát holtversenyben 18 góllal vezető Diego Alberto Milito is. Meglepetésre a csapatot erősíti a Piacenzával összeforrott Nicola Caccia is, de az igazi szenzáció a csapat edzőjének személye – hiszen egy másik nagy átigazoló, a Perugia baseball-sapkás ősszurkolója, Serse Cosmi menedzseli a piros-kékek feljutásának útját.
A genovaiak utóbbi hat meccsüket tekintve is a harmadik helyen találhatók – csak az egyébként jó játékosállománnyal elinduló, de csak kilencedik Modena és a nagy hajrába fogó Empoli előzi meg őket ebben az összevetésben. Ezzel együtt ezeken a meccseken tíz gólt kapott a csapat, míg a korábbi 26 meccsen csak 25-öt. Volt már rosszabb sorozata is egyébként idén a Genoának: januárban például belecsúsztak egy hatmeccses nyeretlenségi szériába – közte a focitipp.hu egyik kedvence, a Salernitana elleni 0:4-es, és a Perugiától hazai pályán elszenvedett 0:1-es presztízsvereséggel. A csapat keretét és pontelőnyét tekintve valószínűsíthető, hogy jövőre újabb derbit (Sampdoria-Genoa) nyer vissza a Serie A, ami mindenképpen jó a kívülállóknak is.

a torinói bikák már a Juvéra élesítik szarvaikat
Egy sokkal patinásabb derbire (Juve-Torino) is van kilátás a következő szezonban, hiszen jelenleg a Torino is elég jól áll, a harmadik Trevisótól két ponttal lemaradva negyedikek. A vörösök 2003-ban estek ki az első osztályból és most állnak legközelebb a comeback-hez. A Serie A-tól búcsúzó csapatból néhányan még megmaradtak hírmondónak (Comotto, De Ascentis, Codrea vagy Pinga személyében), de igazán csatárposzton erős a csapat: a nagy vándor Maniero mellett a Chievo Veronával szenzációs első szezont produkáló, a nagyválogatottban is bemutatkozó, de a Romában leszereplő (idén már 12 gólnál járó) Marazzina alkotja a csatárkettőst. Ehhez képest a Torino csak 35 gólt szerzett idén, eggyel többet, mint a kieső helyen álló Crotone (a Genoa 57 góljával magasan vezet), igaz a Torinóiak az első osztályban is inkább stabil játékukról voltak híresek, mintsem sziporkázó támadófocijukról.

Empoli: mi lesz a tavalyi pech után?
A második helyen azt az Empolit találjuk, amely tavaly óriási balszerencsével esett ki a legfelső osztályból. Az utolsó forduló előtt még bennmaradó helyen álltak, de a Bajnokok Ligája indulásért küzdő Intertől látványos meccsen 3:2-re kikaptak hazai pályán, miközben a nagy rivális Perugia utolsó három meccsét is megnyerte (többek között a már tét nélkül játszó Juventus és a Roma ellen…), így az Empoli most a visszakerülésért küzd, éppen a (tavalyi osztályozó során a Fiorentina ellen végül mégis elbukó) Perugia egyik fő ellenlábasaként. Az Empoli is megőrizte több játékosát a B-liga küzdelmeire: Buscè, Pratali és Cupi mellett két kimondottan pengés focistát emelnénk ki. Igli Vannucchi részese volt a Salernitana 1998/99-es A-ligás idényének és az Empoliban is már 7 gólnál jár. Nála is eredményesebb egy másik irányító (ahogy az olaszok mondják: fantasista), a 15 gólos Francesco Tavano. Miattuk, és a tavalyi kiváló foci (emlékszünk még a Di Natale-Rocchi csatárkettősre is) miatt a focitipp.hu az Empoli feljutását is üdvözölné.

Trevisóba kéne menni
Az ötödik Perugia (velük most nem foglalkozunk bővebben) mellett két viszonylag ismeretlen csapat is esélyes még arra, hogy dobogós (vagyis feljutó) helyet csípjen el. A jelenleg a dobogó legalsó fokán álló Treviso például még sosem játszott az első osztályban (hajrá!), a csapatukban most is ismeretlen játékosokat találunk. A klub történetének legnagyobb sikere előtt álló, sűrű csatornahálózattal átszőtt észak-olasz kisváros hangulata Velencét idézi – a focitipp.hu egyértelműen szorít a kék-fehéreknek, bízva néhány jövő évi kellemes olaszországi élő-beszámoló lehetőségében. A csapat hazai mérlege igen bíztató (10-4-3), csak az idegenbeli eredményeken kellene némileg javítaniuk. Az Ascoli 33 forduló után a hatodik helyen áll, de csupán 3 pont a hátránya a trevisóiakkal szemben. A Trevisóval szemben ők már 14 alkalommal szerepeltek az A-ligában, az összesített rangsorban így a 27. helyet foglalják el. Az Ascoli fénykorát egyértelműen a nyolcvanas években élte. Egy év kihagyással végig a Serie A-ban szerepeltek, az 1979/80-as szezonban az ötödik hely megszerzésével érték el rekordjukat (eredményük 11-12-7 35:28 34 pont, csak kettővel gyűjtöttek kevesebbet, mint a harmadik Milan). Azt a szezont egy 0:0-val nyitották a jelenleg „seholsincs” Napoli ellen, de 1979. szeptember 16-a más szempontból is érdekes: 8 mérkőzésen mindössze 6 gól született, ami talán világrekord is lehet, de ezt már nem ellenőriztük le.

egy kis statisztika
A tabella első hat helyét elfoglaló csapatok egymás elleni eredményei alapján a következő sorrend alakul ki:
1. Torino 9 4-3-2 11:8 15p.
2. Empoli 8 4-2-2 11:6 14p.
3. Treviso 8 4-1-3 9:5 13p.
4. Genoa 8 3-2-3 11:12 11p.
5. Perugia 9 3-2-4 8:9 11p.
6. Ascoli 8 1-2-5 6:15 5p.

Az élcsapatok egymás ellen hátralévő meccsei:
35. forduló: Ascoli–Genoa
39. forduló: Empoli–Genoa
40. forduló: Treviso–Empoli
40. forduló: Ascoli–Perugia
42. forduló: Treviso–Torino

A további sorsolás érdekessége: az Empoli–Treviso–Torino hármas egyaránt játszik idegenben a viszonylag erős Modenával és a már szinte kiesett Catanzaróval – vagyis ez a két csapat nagyban beleszólhat a végkifejletbe. A Genoa és a Treviso mellett szól, hogy mindkét csapat otthon fogadja az ugyancsak kiesésre álló (idegenben még nyeretlen) Veneziát, ráadásul a listavezető genovaiak még a Catanzarót is otthon fogadhatják. Szinte biztosnak látszik, hogy a 42. forduló Treviso-Torino meccse akár sorsdöntő is lehet.

(knt)

*****

A góllövőlista élcsoportja
Gionatha Spinesi (Arezzo) 18
Diego Alberto Milito (Genoa) 18
Francesco Tavano (Empoli) 15
Erjon Bogdani (Verona) 15
Christian Bucchi (Ascoli) 14
Simone Cavalli (Cesena) 12
Raffaele Palladino (Salernitana) 12
Massimo Marazzina (Torino) 12
Roberto Stellone (Genoa) 12
Elvis Abbruscato (Arezzo) 11
Stefan Schwoch (Vicenza) 11
Mario Frick (Ternana) 11
Roberto Colacone (Ascoli) 10
Paulo Vitor Barretto (Treviso) 10
Denis Godeas (Triestina) 10
Simone Confalone (Cesena) 9
Martins Bolzan Adailton (Verona) 9
Ferreira da Silva Reginaldo (Treviso) 9

Eredmények a 33. fordulóból

Empoli–Pescara 2:1 (2:1)
Gólszerzők: Buscè 2. (1:0), Varricchio 10. (1:1), Tavano 38. (2:1)

Catania–Piacenza 1:1 (1:1)
Gólszerzők: Sardo 22. (0:1), Serafini 28. (1:1)

Perugia–Torino 1:1 (1:1)
Gólszerzők: Di Loreto 65. (1:0), Pinga 94. (1:1)

Ternana–Crotone 3:1 (1:0)
Gólszerzők: Jimenez 44. (1:0), Frick 56. (2:0), Frick 77. (3:0), Porchia 84. (3:1)

Triestina–Genoa 0:0

Ascoli–Venezia 1:0 (1:0)
Gólszerző: Bucchi 2. (1:0)

Albinoleffe–Verona 1:1 (0:1)
Gólszerzők: Gervasoni 29. (0:1), Regonesi 58. (1:1)

Treviso–Cesena 3:1 (0:0)
Gólszerzők: Barretto 65. (1:0), Reginaldo 75. (2:0), Capone 84. (3:0), Cavalli 87. (3:1)

Salernitana–Modena 2:2 (1:1)
Gólszerzők: Asamoah 14. (0:1), Palladino 33. (1:1), Polenghi 57. (2:1), Asamoah 62. (2:2)

Arezzo–Bari 2:1
Gólszerzők: Santoruvo 49. (0:1), Spinesi 73. (1:1), Spinesi 92. - 11-esből (2:1)

Catanzaro–Vicenza 1:1
Gólszerzők: Corona 44. - 11-esből (1:0), Fissore 85. (1:1)