2005.05.19., focitipp.hu

UEFA-kupa döntő, Sporting Lisszabon–CSZKA Moszkva 1:3

A portugálok két év alatt másodszor buktak el egy fontos döntőt. Kíváncsi, hogy miért?

A portugálok két év alatt másodszor buktak el egy fontos döntőt. Kíváncsi, hogy miért? De mi nem bánjuk! Különben is: a Sporting örülhet, hogy egyáltalán itt lehet.

A csapból is…
A meccset megelőző körítés egyértelműen a zöld-fehérekről szólt. A portugál tévék percre pontosan beszámoltak a csapatról, hogy mit ettek, ki-kivel telefonált, és hogy kinyerte a PS 2-n lejátszott UEFA-kupa döntőt! (Itt azonban érdemes megjegyezni két dolgot:
1. Az edzőtáborokban való számítógépes szórakozás magyar találmány, csakúgy, mint a már-már hungarikumként emlegetett „zrika”.
2. A portugálok elfelejtették, hogy az ominózus futball-szimulátoron nem lehet lejátszani ezt a meccset, ugyanis a készítők még a „Rest of World” csoportba sem tették be a CSZKA Moszkvát – persze svájci bajnokság van…)
No, de vissza a meccsre! Szóval minden a hazaiak körül forgott, az oroszokról pedig szót sem ejtettek, akik pedig csendben elvonultak és készültek…

Kétféle portugál volt…
Mondták a kommentátorok. A lakosság egyik fele óvatosságra intett mindenkit, utalva a tavalyi EB-döntőre, de mindez hasztalan volt. A luzitánok – úgy látszik – képtelenek a földön maradni, ha a hazai pályán kell játszani. A sok csillogás-villogás elterelte a figyelmüket a mérkőzésről.

Hajrá Moszkva!
Mivel a mérkőzésen nem az „igazi nagyok” csaptak össze, ilyenkor a focitipp.hu mindig „objektív szempontok” alapján szurkol. Az egyik ilyen kritérium, hogy gyengébbnek, esélytelenebbnek kell lennie, nem árt, ha kelet-európai, ill. kiscsapat az illető. Ha a múltkor Manuel Garcia nem szerez gólt Hollandiában, akkor ma az AZ Alkmaarnak szorítanánk!

És milyen szépen indult…
Ahogy várni lehetett, elképesztő lisszaboni fölénnyel indult a találkozó. Nem véletlen, hogy tíz perc után már 4:0 volt a szögletarány. Az oroszok nem estek kétségbe, de érezhetően hagyták játszani a portugálokat és csak azt tartották szem előtt, hogy túléljék ezt az időszakot kapott gól nélkül. De a 28. percben Rogério szenzációs tekerése után megszületett a hőn áhított vezetés. A focitipp.hu rezignáltan vette tudomásul a tényt és a félidő hátralévő részében üveges tekintettel gondolt a következőkre:
1. Hát igen. Másodszor nem fogják elbénázni a portugálok.
2. Na, oda az izgalmaknak hiszen a ruszkik még a félpályát is alig lépték át.
3. Megint a tipikus kelet-európai betegség: eljutnak a döntőig, ott meg szerencsétlenkednek.
Aztán a 44. percben Vagner Love (akit szeretünk) elé került a labda, de ordító helyzetben mellé rúgta a lasztit. Csapkodtunk is rendesen ám.

Egyenlítés a semmiből
Az 57. percben – minden előzmény nélkül – egy szabadrúgás után egyenlített Alekszej Berezuckij. A góltól azonban a portugálok teljesen begörcsöltek. Felrémlett nekik a tavalyi kudarc és mindenáron elakarták kerülni. Hazai pálya, egy csomó néző, nem veszíthetjük, mondták egymásnak, de már késő volt. Ők is tudták, hogy vége, pedig még csak 1:1 volt. Az addig oké, hogy gyönyörűen passzolgattak, de ez csak alibi volt.

A ravasz, az agy és két füstölgő orosz kontra
A brazil Daniel Carvalho hülyét csinált portugál barátaiból. A második gól előtt olyan testcsellel fordult le a portugálokról, hogy az már önmagában is gólt ért, de mégsem ez adta meg Sportingnak a kegyelemdöfést. Negyed órával a vége előtt egy portugál bombát hárított az orosz kapus, de pont Tello elé került a labda, aki azonban nem bepasszolta, hanem bebikázta a kapu elé. Szegény Rogério – 3 méterre állt a kaputól – még bele tudott érni, de lábáról csak a kapufa belső élére, onnan Akinfejev kezébe pattant a szürke golyó. Miközben az egész stadion – beleértve a játékosokat is – nem tért magához ettől a ziccertől, a ravasz Akinfejev azonnal indította az agyat (D. Carvalho), aki lerázott magáról megint védőt és gólpasszt adott Vagner Lovenak.

A lelátó népe
döbbenten figyelte az eseményeket és nagy vonalakban így lehetne a hatalmas portugál, ill. kicsiny orosz tábort jellemezni:
Sporting: imára kulcsolt kezek, körömrágás, fejcsóválás, sírás-rívás.
CSZKA: félmeztelen sörhasak, szép szőke orosz lányok, ronda orosz lányok.
Mindenestre a hátralévő időben semmi jel nem utalt arra, hogy az eredmény változna és így is  lett.

Epilógus
Spanyol győztest tippeltünk az idei UEFA-sorozatnak, de első számú favoritunk, a Bilbao csúnyán elbukott az Austria Wien ellen. Szorítottunk az Alkmaarnak, szimpatikusak voltak a Parma fiataljai Bécsben, a keleti csapatok pedig amúgy is a kedvenceink. Bár a CSZKA, mint tőrölmetszett keleti csapat kicsit necces az Abramovics-időszámítás kezdete óta, de valahogy kicsit a miénk. A győzelmük jogossága azonban kétségbevonhatatlan, elvégre a döntő fordulókban egy 4:0-val gyalázták meg az Auxerre-t, 3:0-ra eltángálták a Parmát, és hogy nem csak otthon vitézkednek, arra példa a döntőbeli zseniális feltámadásuk. A grúz mester, Gazzajev nagyot alkotott, az orosz népnek kijárt végre a kupagyőzelem. Mert ne feledjük, a kétszeres KEK-győztes Dinamo Kijev ukrán, az egyszeres KEK-győztes Dinamo Tbiliszi grúz – utóbbi olyan szép, hogy le sem merjük írni. Jövőre pedig a Vardar Szkopje nyer, de addig még alszunk párat az idei döntőre és visszatérünk egy részletes elemzéssel.

- kislaci -

*****