Meghalt a futball Dunaújvárosban
, kl
A hét futballvárosa
Dunaújváros
Tegnap megszűnt a futball Dunaújvárosban. Egy fiatal város fiatal futballklubja tűnt el a süllyesztőben.
Szocialisták - a XIX. században
Dunaújváros sosem volt a világ közepe: a török hódoltság alatt éppúgy kétszáz lakosa volt a Pentelének nevezett településnek, mint az 1848-as szabadságharc idején. Akkoriban szerbek és rácok éltek a faluban, majd egy nazarénus szekta hirdette az igét - amíg a karhatalom le nem számolt a megváltást ígérőkkel. A jövőt az 1898-as esztendő vetítette elő, amikor a kistelepülésen először tartottak szocialista gyűlést.
Szórád Márton
Dunaújváros egyik utcáját a XIX. században élt
csizmadiamesterről nevezték el, aki 1836-ban egy hatályos
törvényre hivatkozva követelt földet a falu jobbágyainak. A parasztokat
lázító kisnemesre az úriszék a következő ítéletet szabta: "a belső
csendesség háborítója, az elkövetett vétkek fő indítója,
befogattatásától számlálandó kétesztendei, hetenként két nap böjtben
eltöltendő rabságra, fertályonként 25, összesen 200 pálcaütések
elszenvedésére".
Ismeretlen faluból "világváros"
Igazi változást a második világháború utáni időszak hozott a környéken. A kommunista párt elhatározta, hogy Magyarország a "vas és acél országa" lesz. Először Sióagárdon szerettek volna vasművet építeni, de számítások szerint ott majdnem kétszer annyi (6 millió köbméter) földet kellett volna megmozgatni, mint Dunapentelén (3,5 millió köbméter). Mohács is szóba került a vasműnek otthont adó városként, de a Jugoszláviával szemben fennálló rossz viszony miatt a "városépítők" Pentele mellett döntöttek.Kik építették az új várost?
"Megbízunk, hogy vegyél részt Dunapentele építésében. Vagyis, hagyd ott szülőfaludat, szakmádat, múltadat, régi életedet, és Dunapentelén kezdjél újat, vállald a kényelmetlenséget, a pufajkát, a gumicsizmát, taposs híg sarat, áss árkot, szállásold be magad egy barakkszobába, ahol a tieden kívül még harminc pár bakancs áll a fal mellett, és ne mérgelődj, ha szervezési hiba miatt délben hozzák a reggelit és este az ebédet. Érezd jól magad, és légy optimista, mert olyasminek a részese vagy, amit a magyar történelem aranylapjain jegyeznek fel." - olvasható egy korabeli szórólapon. A hatás nem maradt el: az egyik munkásbrigádot azért kellett megdorgálni, mert a verseny lázában éjjel beszöktek az építkezésre és csendben, titokban tovább dolgoztak.
A munkások "óhaja": Sztálinváros
Az épülő városnak nevet kellett
adni. A Sztálinváros elnevezés Gerő Ernő ötlete volt, aki azonban úgy érezte, elegánsabb lenne, ha a munkások kérnék a Pártot, hogy Sztálinról
nevezhessék el városukat. A Dunai Vasmű dolgozóinak Rákosi Mátyáshoz
szóló levele a kérelmet így összegezte: "Legforróbb óhajunk, hogy a
Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóján, épülő nagy
művünket és városunkat, ötéves tervünk büszkeségét, a világ minden
dolgozójának vezéréről, a szocializmus megvalósítójáról, a magyar nép
legőszintébb barátjáról, a nagy Sztálinról nevezhessük el. A Vasmű
minden egyes dolgozója, városunk minden egyes dolgozója kéri, hogy
épülő békeművünk Sztálin Vasmű, új, szocialista városunk Sztálinváros
nevet vehesse fel." A levelet 14 800 dolgozó írta alá.
Dunaújvárosi képgaléria (retro) >>> (forrás: http://sztalinvaros.uw.hu)
Sztálin halála után
Kiderült, hogy elhibázott koncepció volt Magyarországot a "vas és acél" országának kikiáltani. Sőt, Nagy Imre miniszterelnöksége alatt több kommunista politikus is arról nyilatkozott, hogy az ország gazdasági problémáinak oka a Sztálini Vasmű megépítése volt. Az pedig, hogy a 14 800 dolgozó aláírása mennyire nem volt őszinte, a város '56-os forradalomban betöltött szerepe bizonyítja. A városi népgyűlés már október 24-én elhatározta, hogy a Sztálinváros elnevezés helyett visszatér a történelmi eredetű Dunapentele használatához, s a Sztálin Vasmű elnevezést a Dunai Vasmű elnevezéssel váltja fel. 1961-ben aztán a város új nevet kapott, azóta nevezik a települést Dunaújvárosnak.Sztálintól Dunaferrig
A futballklub 1952-ben alakult meg, és egy év múlva már be is mutatkozott az első osztályban, igaz, a kezdetekkor mindössze egy évet töltött el ott: 1953-ben a Budapesti Postást és a Soroksárt megelőzve a 12. helyen végzett a csapat, amely egy évvel később utolsóként kiesett. 1961-ben a város mellett a futballklubot is átnevezték: Dunaújvárosi Kohász lett az új név.A rendszerváltáskor a város összes egyesülete a Dunaferr nevet viselte, a kilencvenes években a város női kézilabdacsapata BEK-et (1999), a jégkorongcsapat pedig többször bajnokságot nyert. A focisták 2000-ben szereztek bajnoki címet. Egervári Sándor együttese aztán majdnem bravúrt hajtott végre a BL-ben is. A Dunaferr az első selejtezőkörben a Hajduk Splitet verte ki 4-2-es összesítéssel, a BL kapujában azonban a Rosenborg kiejtette a magyar bajnokot (2-2, 1-2).
A Hajduk elleni csapat
Rabóczki - Molnár Z., Salamon, Éger, Kiss
Gy., Zavadszky, Pomper, Bagoly, Rósa H. (Kóczián, 88.), Orosz (Lengyel,
77.), Tököli (Nicsenko, 92.)
Dunaferr-FTC 2-1 (1998)
A Dunaferr hamarosan egyre kevesebb pénzt invesztált a futballba, így történt, hogy 2003-ban a csapat utolsóként kiesett a másodosztályba - Tököli Attila 15 góljával így is a góllövőlista negyedik helyén végzett. A mélyrepülés azóta tart, tegnap pedig Andics József a klub egyik tulajdonosa kijelentette, hogy a városi önkormányzat miatt kellett a klubot megszüntetni. A testület havi 1 millió forintot kért a stadion használatáért - jelenleg Dunaújvárosban erre senkinek sincs pénze.
Dunaújváros
Ország: Magyarország
Polgármester: Dr. Kálmán András
Terület: 52,66 négyzetkilométer
Népesség: 49 000 fő
A városi utak hossza: 120,3 km
A városi járdák hossza: 140,7 km
Kerékpárutak hossza: 8 km
A Dunaújváros profilja a focitippen >>>
A város weboldala: www.dunaujvaros.hu
A futballklub weboldala: http://dfc.hu
(További érdekességeket és képeket Dunaújvárosról a http://sztalinvaros.uw.hu weboldalon találhat.)
(kl)
*****
További cikkek a rovatban
Futball a földi pokolban
Hetvenkét éve, 1945. január 27-én szabadult fel a történelem egyik legnagyobb szégyenfoltjának helyszíne, az auschwitzi lágerkomplexum. A krematóriumok között időnként futballmérkőzéseket rendeztek.
Kisbeszéd-töredék a szünetről
Nos, csak a kép kedvéért, kedves magyar bajnokság, jó hír, hogy páran lessük még a monitort, a takarót. Kevésbé jó: nem mindig tudjuk, hogy amit látunk az a valóság, vagy végtelenített felvételről valami régi program. Azaz, hogy élsz e még egyáltalán. Nagygéci Kovács József a "szünetről".
„Tengerben a tenger”
Július 14-én, csütörtökön, 66 éves korában meghalt Esterházy Péter író, Esterházy Márton testvére. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF egy személyes történetet idéz fel a futball iránt rajongó EP-ről. Jelen időben beszélünk róla.
„Magyaros, csípős”
Állandó posztolónk, SZOMBATHY PÁL újságíró tökélyre fejlesztette a minimált az előzetes esélylatolgatás során. Rövid, de velős. Eb-körkérdések.
, focitipp
Magyarország futballban is világirodalmi tényező
A cím legföljebb azok számára szorulhat némi magyarázatra, akik nem hallottak még a magyar íróválogatottról. Remélhetőleg ők vannak kevesebben. Különösen ama három feledhetetlen famagustai (Észak-Ciprus) nap után, amikor a csapat nemzetközi színtéren is – újra – letette névjegyét. Nem is akárhogy! –…
Kőrösi Zoli halálára
Tegnap meghalt egy magyar író, aki szeretett focizni, és tudott is írni a fociról. A logikai láncolatból ne maradjon ki az se, hogy tudott is focizni, és szeretett is írni. Szegő János búcsúzik tőle.
Nyerjen könyveket a Focitippel!
Itt a Focitipp nagy könyvnyeremény-akciója. Hat nyertes összesen 18 könyvet nyerhet meg a játékban, amely a Facebookon zajlik.
A Professzor visszaemlékezései
Mit tudhatunk meg Andrea Pirlóról a Gondolkodom, tehát játszom című önéletrajzi könyve alapján? Rengeteg mindent – de azért várjuk a folytatást. Könyvkritika.
Egy Dózsa-regény vége
Szusza, Bene és Törőcsik – három egykori futballsztár egy fotón. Szegő János új sorozata a kultúrszekcióban: "egy kép alá".