2010.03.25., focitipp.hu

Lentini, aki összetörte magát. Maradona, akit az alvilág pénzelt. Bosman, aki a bíróság előtt védte meg igazát. Transzferek, amelyek átrajzolták a futballtérképet.

20. Gianluigi Lentini
(Torino - AC Milan, 1992)
Ma már keveseknek mond valamit ez a név, pedig a kilencvenes évek elején ő volt a világ legdrágább futballistája - az AC Milan 13 millió fontot fizetett érte a Torinónak. Hatalmas tehetségnek tartották, csakhogy egy évvel később súlyos autóbalesetet szenvedett, két napig kómában feküdt, koponyatöréssel. A 24 esztendős Lentini karrierje ezzel derékba tört; felépült ugyan, de a Milanban csak kiegészítő ember lett, s végül 2 millió fontért túladtak rajta.

19. Denílson
(Sao Paulo - Betis, 1998)
A Betis Sevilla benne látta a jövő csillagát, ezért 1998-ban világrekordot jelentő 21.5 millió dollárért szerződtette a brazil Sao Paulótól. Denílson gyors volt, mint a szélvész, és a biciklicsel volt az erőssége. Csakhogy nem lett belőle elsőrangú futballista, leigazolása pedig nettó bukás volt: két évvel később a Betis - soraiban a méregdrága Denílsonnal - kiesett a spanyol élvonalból.

18. Ardiles & Villa
(argentinok a Tottenhamben, 1978)
A hetvenes évek végén kevés dél-amerikai futballista szerepelt Európában, Angliában pedig teljességgel elképzelhetetlen volt az ilyesmi, egészen 1978-ig, amikor a friss világbajnoki aranyérmes argentin válogatottból két középpályás - Osvaldo Ardiles és Ricky Villa - az angol második ligás Tottenham Hotspur játékosa lett. A két argentin 1981-ben FA-kupa győzelemhez segítette a Spurst.


17. Matthäus & Brehme
(Bayern - Internazionale, 1988)
Miután az AC Milannál elkezdődött a "holland misszió", a rivális Internek is lépnie kellett. A kék-feketék a német piacon néztek körül, és elcsábították a Bayern München két kiváló spílerét, Lothar Matthäust és Andy Brehmét, majd 1989-ben Jürgen Klinsmannt is a Stuttgartból. Az eredmény nem váratott sokat magára: az 1988/89-es szezonban (kilenc év szünet után) ismét bajnok lett az Inter, Matthäus és Brehme pedig az 1990-es világbajnokság kulcsfigurája lett.


16. Tévez & Mascherano
(Corinthians - West Ham, 2006)
Huszonnyolc évvel Ardiles és Villa után egy újabb, sokra becsült argentin páros érkezett Angliába: Carlos Tévez és Javier Mascherano a brazil Corinthiansból került a West Ham Unitedbe. Azóta mindkét futballista elhagyta Londont, s mára a játékjogaik körüli, Kia Joorabchian által bonyolított huzavona is véget ért. Tévez jelenleg a ManCity, Mascherano pedig a Liverpool alapembere.


15. Kaká
(Milan - Real Madrid, 2009)
Hallani sem akart a Manchester Cityről, s addig-addig bizonygatta, hogy neki nem a pénz számít, s hogy számára az AC Milan mindennél fontosabb, míg végül tavaly nyáron aláírta szerződését a Real Madriddal. Vételára 70 millió euró volt.


14. Christian Vieri
(Lazio - Inter, 1999)
Marcello Lippi kérésére igazolta le az Inter 1999-ben, világrekordot jelentő 32 millió fontért. Milánói évei alatt Vierit kétszer választottak Olaszországban az év legjobbjává (1999, 2002), s a kék-feketéknél 144 bajnokin összesen 103 gólt szerzett. "Az Inter volt az életem" - vallotta utóbb, Massimo Moratti klubelnököt azonban beperelte, amikor kiderült, hogy a klubvezetés lehallgatta Vieri telefonját.


13. Eric Cantona
(Leeds - Manchester Utd, 1992)
Kell egy csatár - így vélte a manchesteri Alex Ferguson 1992-ben, s végül a rivális Leeds United francia csatára, Eric Cantona akadt horogra. Akkor még kevesen sejtették, hogy Cantona személyében egy zseni érkezett az Old Traffordra, s hogy a szurkolók őt választják majd a klubtörténet legjobbjává. Cantona öt év alatt négy bajnoki címet nyert a Vörös Ördögökkel.

12. Luis Figo
(Barcelona - Real Madrid, 2000)
Kevés átigazolás gerjesztett olyan heves indulatokat, mint Figo klubváltása az ezredfordulón (Florentino Perez, a Real Madrid elnöke 37 millió fontot fizetett érte a Barcelonának). Amikor a portugál Figo legközelebb bajnoki meccsen a Camp Nouban szerepelt, a dühös Barca-drukkerek disznófejet dobtak a pályára, s a szögletrúgásoknál rendőrkordon védte az "árulót". Hasonló volt a helyzet 1994-ben Michael Laudruppal is: a dán irányító négy bajnoki címet nyert a Barcelonával, majd aláírt a Real Madridhoz.


11. Ronaldo
(Barcelona - Inter, 1997)
Egy szenzációs barcelonai szezon (1996/97) után, amikor 49 tétmeccsen 47 gólt lőtt, az Inter benne látta meg a messisást, s úgy döntött, ha törik, ha szakad, szerződteti a brazil Fenomént. Ez végül hosszas tárgyalások után, 19.5 millió fontért sikerült. Ronaldo peches volt, pályafutását állandóan kiújuló térdsérülése hátráltatta, így 2002-ig csupán 99 bajnokit játszott a nerazzuriknál, 59 gólt szerezve.

10. Roberto Baggio
(Fiorentina - Juventus, 1990)
Amikor a Fiorentina 1990-ben - akkoriban világrekordot jelentő - 8 millió fontért eladta Roberto Baggiót a Juventusnak, Firenzében utcai zavargások törtek ki, és a két napig tartó incidenseknek több mint ötven sérültje volt. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a soron következő Fiorentina-Juventus mérkőzésen Baggio nem vállalta el a tizenegyesrúgást egykori csapata ellen. Azon a meccsen ráadásul lecserélték őt, s amikor elhagyta a pályát, megcsókolt egy Fiorentina-sálat - a gesztust percekig tartó vastapssal köszönték meg a firenzei drukkerek.


9. Luis Suárez
(Barcelona - Inter, 1961)
Ő volt a Barcelona szeme fénye, Kocsis, Kubala és Czibor csapattársa. Az első Barca-játékos, aki megkapta az Aranylabdát (1960-ban). Edzőjét, Helenio Herrerát követve Milánóba költözött, az Inter 142 ezer fontot fizetett érte - ami világrekordot jelentett akkoriban. Suárez megérte a pénzét, három olasz bajnoki címet és két BEK-trófeát (1964, 1965) szerzett az Interrel.

8. David Beckham
(ManUtd - Real Madrid, 2003, valamint Real Madrid - Los Angeles, 2007)
A Beckham: My Side című önéletrajzi könyv szerint Victoria Beckham azt mondta David Beckhamnek 2003 nyarán: "A United nem akar téged, a Real Madrid pedig akar téged. Ne habozzunk." David Beckham még aznap éjjel (hajnali kettőkor) felhívta menedzserét, és bejelentette neki: Real Madrid. Így történt, hogy Beckham tíz manchesteri év után Madridba költözött. Spanyolországban reklámarc volt, de mivel négy év alatt csak egyetlen bajnoki cím jutott a Realnak, szerződése lejártával Beckhamet nem marasztalták. A Los Angeles Galaxy öt évre több mint 120 millió dollárt kínált neki - az üzlet megköttetett. Az amerikaiak azt várták tőle, hogy érkezése futballőrületet vált ki, s a labdarúgás a népszerűségi listán utoléri a baseballt, a kosárlabdát és a jégkorongot az Egyesült Államokban. Tévedtek.


7. Zinedine Zidane
(Juventus - Real Madrid)
1996-tól kezdve öt éven át minden szezonban megdőlt a világrekord az átigazolási piacon, 15 millió fontról indulva egészen 46 millió fontig - ennyit fizetett 2001-ben Zinedine Zidane-ért a Real Madrid teljhatalmú elnöke, Florentino Perez. A francia irányító legemlékezetesebb pillanata a 2002-es BL-döntőben jött el, amikor kapásból, csodálatos mozdulattal győztes gólt lőtt a Leverkusennek. Zidane átigazolási rekordja (az a 46 millió font ma 70 millió eurónak felel meg) nyolc évig érvényben maradt.

6. Kenny Dalglish
(Celtic - Liverpool, 1977)
Egy protestáns, aki a katolikus Celticben vált ismertté. A Hamburgba távozó Kevin Keegan pótlására szerződtette őt a Liverpool, brit rekordnak számító 440 ezer fontért. Épelméjű ez a Bob Paisley, hogy ennyit kiad egy futballistáért? - kérdezték akkor. Dalglish hamar bizonyított, s miután 1979 és 1989 között összesen nyolc (!) bajnoki címet szerzett a Vörösökkel (játékosként ötöt, játékos-edzőként egyet, edzőként kettőt), a liverpooli közönség királlyá koronázta őt ("King Kenny").


5. Jean-Marc Bosman
(RFC Liége - Dunkirk, 1990)
Hogy ki volt minden idők legjobb futballistája, Pelé, Puskás vagy Maradona, arról megoszlanak a vélemények (az angolok ráadásul George Bestre szavaznának). De hogy melyik játékos volt a legnagyobb hatással a futballpiacra, az egyértelműen megállapítható. A belga Jean-Marc Bosman szerződése 1990 nyarán lejárt a klubjánál, az RC Liége-nél, amely azonban nem akarta ingyen elengedni őt, és horribilis összeget kért érte. Bosman perre vitte a dolgot, győzött - s az ítélet következtében a FIFA kénytelen volt eltörölni a lejárt szerződésű labdarúgókért kérhető transzferdíjakat (az egyesületek csak ún. nevelési költséget kérhettek távozó labdarúgójukért, ami nagyságrendekkel alacsonyabb összeg, mint a vételi díj).


4. Gullit, Rijkaard & Van Basten
(három holland az AC Milanban, 1987 és 1988)
A Milan történetének legsikeresebb időszaka a holland hármas érkezésével kezdődött. Van Basten az Ajaxból, Ruud Gullit a PSV Eindhovenből, Frank Rijkaard pedig egy évvel később, 1988-ban a Zaragozából érkezett. Ők hárman összesen háromszor lettek bajnokok a Milannal (az 1991/92-es szezonban ráadásul veretlenül), s egymás után kétszer megnyerték a BEK-et (1989, 1990), közben pedig Európa-bajnokok lettek (1988).


3. Diego Maradona
(Barcelona - Napoli, 1984)
Fertőző májgyulladás és lábtörés - rosszabb nem is lehetett volna a barcelonai két év Maradona számára. A katalán klubvezetők örültek, hogy a peches argentint rekordáron - közel 7 millió fontért - sikerült eladniuk a Napolinak. És örültek a nápolyiak is, az olasz középcsapat ugyanis szárnyalni kezdett, Diego legjobb évei következtek (egy Napoli-Lazio meccsen például szögletből lőtt gólt). Olaszországi évei alatt többször is azzal gyanúsították, hogy kapcsolatban áll a camorrával, a nápolyi maffiával, de ezt elnézték neki a szurkolók, mert a csapat 1987-ben aranyat, 1988-ban és 1989-ben ezüstöt, majd 1990-ben ismét bajnoki címet szerzett.

2. Johan Cruijff
(Ajax - Barcelona, 1973)
Miután zsinórban háromszor megnyerte a BEK-et az Ajaxszal (1971, 1972, 1973), elfogadta a Barcelona ajánlatát - ott ismét együtt dolgozhatott egykori mentorával, Rinus Michelsszel. Az átigazolási díj 922 300 font volt, s az összeg felét Cruijff tehette zsebre. A helyiek szívébe azonnal belopta magát, miután tett néhány bíráló megjegyzést a Franco-diktatúrára és a Real Madridra, fiának pedig katalán keresztnevet (Jordi) választott. A Barca 1960 óta várt a bajnoki elsőségre, s ehhez Cruijffra volt szüksége, aki mindjárt az első, 1973/74-es barcelonai idényében a tabella élén végzett a katalánokkal.


1. Cristiano Ronaldo
(ManUtd - Real Madrid, 2009)
Minden idők legdrágább futballistájáért 94 millió eurót fizetett a Real Madrid a Manchester Unitednek, a portugál spílernek pedig évi 13 millió eurós fizetést ajánlott. Ronaldo hat évet töltött az Old Traffordon, 292 meccsen 118 gólt szerezve, s összesen nyolc trófeát nyert a Vörös Ördögökkel. Volt BL-győztes, angol gólkirály, megkapta az Aranylabdát, feledtette Beckhamet.

(gj, World Soccer, focitipp-archívum)

*****