2010.08.13., ktn

Könyvajánló

2010. április 9-én elhunyt Varga Zoltán, a Ferencváros egykori legendás futballistája. A Danuvia-pályán játszott öregfiúk meccsen cserét kért, majd összeesett, és sem játékostársai, sem a kiérkezett mentők nem tudtak segíteni rajta. 65 évet élt. Varga olyan ikonja a magyar futballnak, mint talán senki más, Lakat T. Károly könyve legfőképpen ezt bizonyítja.

Varga-mánia

A Requiem a nagy 8-asért című könyvben a fiatalabb olvasók számukra ismeretlen érzésekkel találkozhatnak: a hatvanas években a szurkolók rajongásig szerették és becsülték a magyar futballistákat. Közülük is leginkább Varga Zoltánt, aki egy generáció bálványa volt. Már életében is: Petró, a Moszkva téri hentes például éveken át mosta Varga kocsiját a Népligetben: "Nem pénzért! Szerelemből, kérem. Szerelemből! Nem tudom, értve vagyok-e?" - mondja Petró, aki értve van. És értve van a szerző is, aki ifistaként egyszer kikönyörögte a szertárostól, hogy játszhasson „vargazoli” cipőjében. A kis Lakat játszott a cipőben, s szerzett egy gólt is - igaz, fejjel... S most, Varga halála után Lakat T. - immár íróként - egy generáció csendes szomorúságát tolmácsolja könyvében. Egy generációét, amelynek még jutott magyar futballzseni.
 

Varga döntései: Alberttől Fergusonig

Nem mintha Varga karrierje tökéletes lett volna. A szerző végigvezet bennünket a futballista életének összes sorsfordító eseményén. Bemutatkozás a Fradiban, pechszéria a válogatottban, Varga disszidálása, Varga németországi bundaügye s végül Varga magyarországi edzősködésének zűrös időszaka. Tragikus sors - nincs jobb szó Varga életútjára, mely mintha csak rossz döntések sorozatából állt volna össze. "Albert miatt disszidáltam" - idézi a játékost Lakat T. Károly. Varga 1968-ban szökött meg a válogatott szálláshelyéről a mexikói olimpián - Albert pedig 1969-ben olyan súlyos térdsérülést szenvedett, amelyből soha nem épült fel teljesen. Pedig az "öreg Lakat", a Fradi legendás edzője a kezdetektől fogva türelemre intette Vargát "Albert-ügyben". Varga később sem volt szerencsés. Az Aberdeen 1978-ban kinevezett menedzsere már aznap vissza akarta csábítani a csapathoz, amikor aláírta szerződését. S hogy ki volt ez az edző? Alex Ferguson. S hogy miként döntött Varga? Az Augsburgból elment levezetni a BV Brambauer csapatához...
 

Mennyit kerestek Alberték?

A kötet aranybánya azok számára, akiknek nincs képük a hatvanas-hetvenes évek futballviszonyairól. Varga személye kapcsán Lakat T. Károly - aki édesapja, Lakat Károly révén már kamaszkorától kezdve közel volt a tűzhöz - olyan történeteket idéz fel, amik a mai magyar futballt ismerve elképzelhetetlennek tűnnek. A hatvanas években a Ferencváros sztárfocistái maximum havi hatezer forintot kereshettek, ami a korabeli átlagfizetés háromszorosa volt ugyan, de sztárgázsinak azért mégsem nevezhető. Lakása szinte egyik futballistának sem volt, és autót is csak Albert tudott venni magának közülük. A nyugat-európai klasszisok ehhez képest tejben-vajban fürödtek, a magyar futball mégis állta a sarat a legmagasabb szinten is. Egy gyenge eredmény magyarázataként sosem hangzott el olyan érv, hogy "az ellenfél játékosai jobb körülmények között készülhettek". Pedig ez már akkor is így volt.
 

Milyen futballista (és ember) volt Varga?

A könyv legerősebb fejezete az (egy kis szakma) címet viselő szakasz, amelyben Lakat T. Károly érzékletesen írja le, mitől is volt Varga zseni, a magyar futball egyik legnagyobb zsenije. Szerelési készség, kombinációs készség, fejjáték, lövőerő, cselezés, technikai tudás - Varga Zoli mindenből csillagos ötöst érdemel. A szerző nem kertel Varga bemutatásakor sem, ahogy végigkövetjük pályáját, kirajzolódik előttünk egy végletekig maximalista, felelősségteljes, a munka iránti alázatát tekintve példaértékű személyiség. Varga az ellentmondások embere is: konok, sokszor képtelen rugalmasságot tanúsítani, keresi a konfliktusokat - miközben vágyik az elismerésre és a harmóniára. Lakat T. jól vizsgázik előttünk lélektanból.
 

"Ömlengéskása"

A könyv egyetlen gyengébb pontja, hogy a szerző olykor belefeledkezik a nosztalgiázásba. "Ömlengéskása" - gyakorol önkritikát Török Péter, aki öt, Vargát agyondicsérő sor után parancsol megálljt saját magának. Néha nem ártott volna, ha valaki Lakat T. Károlynak is megálljt parancsol: a Fradi-pálya tervezett elforgatása elleni (egyébként érthető) kitörés nem a Varga-könyvbe való, s Varga, ha élne, sokszor bizonyára csak mosolyogna az őt ajnározó jelzőkön is. A könyv egyik erénye egyben a hibája: Lakat T. - a régi barátság okán - megteheti, hogy holtában is kritikus Vargával. Az élőkkel szemben nem ilyen kemény. Nincs jogunk például Novák Dezső személye fölött ítélkezni, az azonban furcsa, hogy a futballista ügynöki szerepével kapcsolatban csak sejtetésekkel találkozunk. Az 1967-es idény egyik bundameccsére (Újpest-Fradi 3-3) vonatkozó megengedő-szépítő értelmezés pedig - a jelenkor elhallgatott magyarországi fogadási botrányai tükrében - egyenesen gyávaságnak tűnik. Lakat T. könyve mindezekkel együtt nagyon fontos olvasmány minden futballrajongó számára - nemcsak Varga személye, hanem a szerző hitelessége miatt is.

"Nincs kedvem a szuperlatívuszokhoz. Anekdotázni sem. Semmihez se nagyon." - írja Kukorelly Endre a kötetben. Rátapintott a lényegre.
 

A Digisport visszaemlékezése Varga Zoltánról







(ktn)

*****