A modern futball ellen
Négyezer-százötven euró. Ennyiért kínál meccsbelépőt a szombati Bayern München-Chelsea BL-döntőre egy utazási iroda. Nem elírás: 4150 euróért.
S ez csak a jegy. Egyetlen jegy. S nem a VIP-szektorba szól, még csak nem is középre, hanem valahová a szögletzászló környékére, a harmadik sorba, tehát jó eséllyel azt sem látod majd, mi történik a pálya túloldalán. A 4150 euró azt jelenti, hogy minden egyes percért kicsengetsz egy ötvenest. S ha valamelyik játékos a meccs végén időhúzó szándékkal másfél percig fetreng majd a földön, sérülést szimulálva, neked az a röpke jelenet 75 euróba kerül. Egy csere szintén. A kapus késleltetett, másodszori nekifutásra elvégzett kirúgása talán negyvenből is kijön.
Botrány? Az.
Az online jegyirodák valamivel olcsóbbak. Ott már 1500-2000 euróért is akad belépő. De vajon ki tudja megfizetni ezeket a jegyeket? Mert valakik megfizetik, az biztos. Telt ház lesz Münchenben, efelől ne legyenek kétségeink. Csak éppen olyanok ülnek majd a lelátón, s olyanok integetnek majd a szponzorok reklámzászlócskáival, akiknek a BL-döntő pontosan annyit jelent, mint elutazni a Dominikai Köztársaságba vagy meghallgatni egy Diana Ross-koncertet a New York-i Carnegie Hallban. Se többet, se kevesebbet. Ők lennének a futball nevű termék ideális fogyasztói.
A lelátókon helyet foglaló közönség társadalmi összetétele az utóbbi másfélkét évtizedben végleg megváltozott. Az alsóbb szociális réteg - éppen az, amelyik annak idején esszenciálisan összekapcsolódott a futballal - mára kiszorult a stadionokból. (Erről jut eszembe, hogy már a stadionokat sem az egykori híres játékosokról, hanem a multikról nevezik el, a münchenit például Allianz Arenának hívják). Ez a réteg nem tudja megfizetni a belépőt, nem tudja megfizetni a futballra ráépülő szórakoztatóipar szolgáltatásait, s innentől kezdve üzleti szempontból nem perspektivikus a globális futballt irányító érdekcsoportok számára.
Képzeljünk el egy müncheni drukkert, aki nem tartozik a jómódú középosztályhoz (számlája lenullázva, a Kickert is csak a könyvtárban olvassa, esetleg rokkantsági nyugdíjból él stb.), de imádja a futballt, és imádja a Bayern Münchent: kamaszkorában minden egyes meccsen kint volt.
Úgyhogy most izgatottan várja a szombatot. Meccslázban ég. Előre lejátssza magában a mérkőzést. Valószínűleg sokkal közvetlenebb a kapcsolata a futballal (és a Bayern Münchennel), mint azoknak, akik ott ülnek majd a tribünön. De hiába. A rendszer úgy lett kitalálva, hogy ő, aki alkalmi munkákból él, nem részesülhet a "labdarúgó Bajnokok Ligájának" nevezett szórakoztatóipari termék gyümölcseiből.
Ezen már nem bosszankodik. Elfogadta a játékszabályokat. Nem leszek ott az Allianz Arénában? Semmi gond, kimegyek a városközpontba - gondolja naivan; Münchenben ugyanis nemcsak a stadionban, hanem a nyilvános helyeken is lehet majd nézni a BL-döntőt, óriáskivetítőket állítanak fel a nagyobb tereken. Hősünknek azonban pechje van, mert ott is belépőket szednek majd: helytől függően 10-20 eurót. Aki nem szolvens, azt már nemcsak a stadionból szorítják ki, hanem az utcáról is.
Értik ezt?
Nem elég, hogy a szegény ember - anyagi lehetőségei miatt - eleve hendikepes, hanem még a számára legfontosabb (s talán egyetlen) emberi közösségből is kirekesztik; megfosztják a kollektív identitás átélésének lehetőségétől, a teljes perifériára száműzik.
Botrány? Az.
Az európai ultramozgalmak egyik szlogenje így hangzik: "Football is for you and me, not for fuckin' industry." Annyit jelent: a foci nem ipar, a foci a miénk. Ne hagyjuk leteperni magunkat, barátaim!
Gazdag József
A cikk eredetileg a pozsonyi új szó futballmellékletében jelent meg.
További cikkek a rovatban
Conte, Simeone és az NB I-es nyilatkozatok
Nem mondhatni, hogy a BL csoportkörének utolsó fordulójában túl nagy izgalmakat kellett volna átélniük a szurkolóknak. A PSG megőrizte a csoport első helyét, a Roma megelőzte a Chelsea-t, kiesett az Atlético. Kábé ennyi.
Prémium párizsi
- Bajnokok Ligája
- Neymar
- Dani Alves
- Edinson Cavani
- Chelsea
- Manchester United
- PSG
- Bayern München
- Juventus
- Barcelona
Fiatal futballsztárok repítik a PSG-t, bekövetkezik a generációváltás az európai topfutballban?
Angol gólokban tobzódunk
Megint az angolok… A Manchester City a bombaformában lévő Napolinak rúgott négy gólt idegenben, a Tottenham futballsulit tartott a BL-címvédő Real Madridnak.
Kékre verték Rómában a kékeket
A Bayern München és a PSG biztosan ott lesz a legjobb tizenhat között a Bajnokok Ligájában, de szinte biztosan továbblép majd a Roma, a Chelsea, a Manchester United és a Barcelona is.
Újhullámos olasz klubfoci
Az idei szezon eddigi legjobb BL-meccsét játszották Londonban: Chelsea–Roma 3:3. Gólzápor két olasz edzővel a kispadon!
Guardiola egyik legnagyobb győzelme?
Újra az angolok voltak a főszereplők a Bajnokok Ligájában: rangadót nyert a Manchester City, idegenben állította be a BL-rekordot a Liverpool, a címvédő otthonából rabolt pontot a Tottenham.
Totális német futballblama
- Bajnokok Ligája
- Európa-liga
- Borussia Dortmund
- 1. FC Köln
- Hertha BSC
- Bayern München
- Hoffenheim
- RB Leipzig
A héten mind a hat német csapat veszített a nemzetközi kupaporondon. A legnagyobb bukás a Bayern Münchené, Ancelottit menesztették.
Isztambulban a füldugó sem segített
A lipcsei játékosok nem bírták a fülsiketítő zajt Isztambulban, könnyen nyert odahaza a Napoli és a Sevilla, Cristiano Ronaldo örök.
Az ember, aki fut
A képzés lehet akármilyen licenszes, akárhány műfüves pályán zajló és akárhány milliárd TAO-ból megfinanszírozott. Egyetlen gyönyörűen megtervezett, jó elgondoláson alapuló és rendszerben gondolkodó elmélet sem "csinál" olyan focistákat, mint Vardy, aki azt az egyet képviseli, ami nélkül semmit sem…
Majdnem le lettünk
Csütörtök este megnéztem az Arsenal hazai meccsét a Köln ellen. Ötven percig azt gondoltam, nem kellett volna, mert annál, amit láttam, pontosabban, amit a gépből olykor kínos óvatossággal fölpillantva észleltem, még a dolgozatjavítás is gyümölcsözőbb.
