2012.07.04., ktn

Véget ért az Európa-bajnokság, a Focitipp értékeli a mezőny tagjait. Csapatról csapatra, szubjektíven.

16. Hollandia
Elhervadt a tulipán, megpenészedett az edámi, messze pattant a labda a fapapucsról. Satöbbi. Ezen az Európa-bajnokságon Hollandia volt a tökutolsó. Ilyen kerettel minimum a legjobb négyig kellett volna masírozniuk - ehelyett mindenkitől kikaptak. A végén kiderült, hogy a csapatban szinte mindenki utál mindenkit (főleg Robbent), de volt olyan játékos is, aki senkivel sem állt szóba. Nagy pofa, nagy pofáraesés.

15. Írország
Ha az ír szurkolók a spanyolok elleni 0:4 utolsó perceiben nem kezdenek rá a The Fields of Atherny című, szívszaggatóan szomorú dalra, senki sem emlékezne arra, hogy Írország válogatottja ott járt az Európa-bajnokságon. S bár általában nem vagyunk vevők a melodrámára, ez a gesztus minket is meghatott. Az írek 100 százalékon pörögtek - de ez csak 0 pontot ért. Megesik az ilyesmi.

14. Lengyelország
Kánikula nem volt, nagy égés igen. A házigazdák a harmatgyenge A csoport utolsó helyén végeztek. Meccset nem nyertek, a kiesés után pedig a játékosok és a futballszövetség képviselői azonnal egymást kezdték ekézni. Hogy miért? Mert a focisták nem kapták meg időben az ingyenjegyeket a családtagjaik számára. A proletariátus diszkrét bája.

13. Ukrajna
Az ukrán válogatottról az Európa-bajnokság előtt a legtöbb szurkolónak egy név ugrott be: Andrij Sevcsenko, s ez az Eb után sem változott. Az ukrán válogatott 2012-ben: szürke, szláv munkásemberek a donyecki szénmedencéből, sárga mezben. Csak a bányászsapkát hiányoltuk a fejükről, nekik viszont Kassai Viktor nem hiányzott.

12. Svédország
Egy ötperces rövidzárlat miatt kikaptak Ukrajnától, majd játszottak egy jó meccset az angolokkal, és megverték a franciákat. Nem rossz mérleg, ehhez képest az írek után ők estek ki másodikként a tornáról. Annyira azért ne sajnáljuk őket, Svédországnak a múltban épp elégszer volt unalmas csapata és mázlija. Most csak unalmas csapata volt.

11. Dánia
Ki az a Krohn-Dehli és van valami köze a Koh-i-Noorhoz? Vagy: ki az a Daniel Wass? Ezt kérdezgettük egymástól az Eb előtt, az Eb alatt pedig hamar kiderült, hogy Krohn-Dehli szuper focista, a dánoknak pedig megint jó kis csapatuk van. De volt egy erős csoportjuk is, úgyhogy hamar hazautazhattak.

10. Oroszország
Az Európa-bajnokság nagy rejtélye az orosz válogatott szereplése. A csehek ellen Dzagojevék úgy játszottak, mint a Lobanovszkij-féle szovjet csapat a nyolcvanas évek közepén. A lengyeleket aztán megsajnálták, talán nem akartak újabb traumát okozni a lengyel népnek. A görögök elleni vereségre viszont nincs magyarázat.

9. Horvátország
Horvátországnak irtó nagy pechje volt a sorsolással. A spanyol és az olasz válogatott is vért izzadt ellenük a csoportkör során - a horvátok mégis kiestek, a két továbbjutó pedig a döntőig masírozott. Masszív, szervezett védekezés, kreatív támadófoci - a focitippnél az Eb különdíjasa a horvát válogatott. Üdvözlet az Adriára!

8. Csehország
Csoportelsőként zártak, a legjobb nyolc között megszorongatták Portugáliát, első ránézésre ez egy újabb cseh sikersztori, szépen mutat majd a krónikáskönyvekben. De ennyi, nem több. Láttuk a cseheket ezen az Eb-n, de nem hagytak bennünk mély nyomokat, leszámítva a Rumcájsz-forma Jiráceket és a higanymozgású Pilárt.

7. Görögország
Jó arcok voltak ezek a görögök! A kapuban ott állt a lyukaskezű Szifakisz, középen az elpusztíthatatlan Karagunisz, elöl a sztoikus Szamarasz és a szorgos Szalpingidisz. A legjobban mégis Makoszt vártuk, a tetkós-szakállas középpályást. Bejutottak a legjobb nyolc közé, ami kész csoda, le a kalappal a küzdőszellemük előtt.

6. Franciaország
A francia válogatott 2006 után ismét meccset nyert egy nagy tornán, továbbjutott a csoportkörből és a csapat edzőtáborában sem tört ki puccs vagy sztrájk. Ezek a jó hírek. A rosszak: álmatag játék, hisztis Nasri, impotens Benzema. A spanyolok elleni negyeddöntő pedig maga volt a szégyen, igazi arculcsapás a büszke franciák számára.

5. Anglia
A nyolcvanas évek eleje óta nézünk nagy futballtornákat, de ilyen gyámoltalan, passzív angol válogatottat még soha nem láttunk. Steven Gerrard, a két lábon járó futballikon az olaszok ellen már a 75. percben görcsöt kapott - ezzel mindent elmondtunk Angliáról. A svédek elleni játék miatt megkapják az ötödik helyet, de ezzel az egyre kedvetlenebb angol futballfanatikusok nincsenek kisegítve. S hogy megint a büntetőátok? Ne vicceljünk. Inkább egy kicsit kellett volna focizni.

4. Portugália
Üssenek agyon minket: az 1996-os Eb óta először drukkoltunk Portugáliának, és még Cristiano Ronaldót is sajnáltuk a kiesés után! Átéreztük a magányát: ahelyett, hogy a döntőbe lőtte volna Portugáliát, ötödikként még csak nem is rúghatott. S bár a szívünk majd' megszakadt, ez a portugál válogatott még mindig nem győztes mentalitású csapat. Talán, mert nem is igazi csapat.

3. Németország
A németeknek alighanem borsódzik a hátuk a „győztes mentalitás" kifejezéstől. Kohler, Basler, Möller - nekik aztán volt győztes mentalitásuk, igaz, a fél világ gyűlölte az arroganciájukat. A mai német válogatott viszont népszerű, látványos focit játszik, 2006 óta minden vébén, illetve Eb-n bejut a legjobb négy közé - mégis képtelen nagy tornát nyerni. Vagy a spanyolok technikásabbak, vagy az olaszok ravaszabbak. Ez van, egyelőre marad a bronz.

2. Olaszország
Szenzációsan játszottak a spanyolok elleni csoportmeccsen, a németek elleni elődöntőjük pedig ismét a torna legizgalmasabb találkozója volt (akárcsak a 2006-os vébén). Az olasz válogatott ezen az Eb-n Catenaccio helyett végig bátran futballozott, Prandelli okosan vegyítette új filozófiáját az olasz futballhagyománnyal. Csak az a döntő, az a csúnya, megalázó 0:4 ne lett volna. Az olaszok azonban azért olaszok, hogy aludjanak rá egyet, majd büszkélkedjenek az ezüstéremmel. Megérdemlik.

1. Spanyolország
Kétség sem férhet hozzá, hogy a spanyolok az aranyérmet érdemlik meg. A tiki-taka időnként tényleg unalmas, mint ahogy unalmas Torres depressziója is, Sergio Ramos pedig suttyó. De a pályán a spanyoloknak jelenleg nincs párjuk, úgy gurigáznak bárki ellen, mintha csak leugrottak volna a térre focizni egyet. Három tornát nyertek meg egymás után (világrekord!), de az Eb-n három olyan meccsük is volt (a csoportkörben az olaszok és a horvátok, az elődöntőben pedig a portugálok ellen), ami arra mutat: semmi sem tart örökké, és hamarosan őket is el fogják verni tétmeccsen.

(ktn)