2013.08.11., focitipp.hu

Arculatot váltott a Real Madrid, a szeretethiányos Mourinho "hazatért" Londonba, Titót pedig Tata váltja Barcelonában. Bemutatjuk az európai topcsapatok új edzőit.

GERARDO MARTINO
(FC Barcelona)

A nyár egyik szomorú híre: Tito Vilanova fültőmirigyrákja kiújult, s a Barcelona szimpatikus vezetőedzője kénytelen volt lemondani posztjáról, hogy minden erejét a betegség leküzdésére fordíthassa. Vilanova egy éven át ült a Barca kispadján, csapata 100 pontot szerezve nyerte meg a bajnokságot, sokan mégis úgy érezték, a Barcelona világuralma véget ért (cikkünk erről: Egy korszak vége? Focitipp, 2013. április 30.). Vilanova lehetséges utódjaként két nevet emlegettek: az első számú jelölt Luis Enrique volt, a Celta Vigo frissen kinevezett trénere. Enrique mellett szólt, hogy futballozott a Barcában, ismeri a környezetet, s azonosul a klubfilozófiával. Ellene szólt - legalábbis a spanyol lapok zuhanyhíradós értesülései szerint -, hogy egy öltözői körkérdés során a Barca játékosai elutasították Enriquét.

Így került a képbe az 50 esztendős argentin Gerardo "Tata" Martino, a Newell's Old Boys edzője. Martino nevét viszonylag kevesen ismerték Európában, a 2010-es világbajnokságon Paraguay az ő irányításával győzte le 2-0-ra Szlovákiát, 2011-ben pedig bejutott csapatával a Copa America döntőjébe, bár ez utóbbi esetben árnyalni kell a képet, azon a tornán ugyanis a paraguayiak egyetlen győzelmet sem arattak, öt döntetlennel (s két győztes büntetőpárbajjal) jutottak be a fináléba (ahol 3-0-ra kikaptak Uruguaytól).

Mi szólt mégis Martino mellett? Egyrészt az, hogy a szakma alapjait Marcelo Bielsától tanulta, ami azt jelenti, hogy az egészpályás letámadás megszállott híve, s a dél-amerikai futballszakírók szerint jobban ért a játékosok nyelvén, mint Bielsa. (Emlékezhetünk: amikor Pep Guardiolát kinevezték a Barca A-csapatának vezetőedzőjévé, első útja Bielsához vezetett, konzultációra.) A Newell's Old Boys lendületes futballt játszott Martino vezetése alatt - nem véletlen, hogy idén nyáron előbb a Real Sociedad San Sebastian, majd a Málaga is ajánlatott tett "Tatának", aki azért mondott nemet, mert a Newell's még versenyben volt a Libertadores Kupában (végül az elődöntőben búcsúzott, a Ronaldinhóval kiálló későbbi győztes Atlético Mineiróval szemben). Martino mellett szólt még egy fontos tényező: Messi ajánlása. A játékos utóbb tagadta, hogy lobbizott volna az argentin trénerért, de a klubhoz közeli források szerint Messi szimpátiája sokat nyomott a latban. Itt jegyezzük meg: Messi annak idején a Newell's kölyökcsapatában futballozott, "felfedezője" pedig - Adrian Coría - Martino idei stábjának a tagja volt.

Kinevezésének persze lehetnek hátulütői is. Ellene szól, hogy soha nem dolgozott még sztárklubnál, s nem tapasztalhatta meg, hogy egy ilyen csapat edzőjének lenni nem csupán a futballról szól, hanem politikáról, kultúráról, reklámokról, szponzorokról, sajtónyilvánosságról. Sokan hátrányaként említik azt is, hogy soha nem dolgozott még Európában, de ne felejtsük el: Frank Rijkaard is úgy érkezett a Barcához, hogy előtte klubszinten csupán a Sparta Rotterdamot vezette (ki is esett vele az élvonalból - a klub történetében először -, aminek folyományaként Rijkaardot kirúgták a rotterdamiak), a Barcelonával viszont két spanyol bajnoki címet és egy BL-trófeát nyert. Vagy ott van Pep Guardiola, aki szintén élvonalbeli rutin nélkül ült le a kispadra, s négy év alatt 14 nagy trófeát nyert a Barcával... Martino esetében sem a sikerlistája, hanem a játékstílus iránti elkötelezettsége számított, ezért kötött vele hároméves szerződést a Barcelona. Ő a negyedik argentin edző a katalán csapat kispadján - Helenio Herrera (1960-1961, 1980-1981), Roque Olsen (1965-1967) és Cesar Luis Menotti (1983-1984) után.

Az ő feladata lesz összehangolni a Messi-Neymar csatárkettőst, bár egyelőre nagyobb kihívásnak tűnik egy megfelelő középhátvéd leigazolása: Thiago Silva (PSG) nemet mondott, David Luizt egyelőre nem engedi a Chelsea, a hírbe hozott Daniel Agger (Liverpool) pedig túlságosan sérülékeny ahhoz, hogy Puyol megfelelő pótlása legyen. S kérdéses még Cesc Fábregas sorsa is, akiért idén nyáron már kétszer tett ajánlatot a Manchester United (az angolok megdupláznák Fábregas fizetését), s a hírek szerint David Moyes készen áll arra, hogy harmadszor is emelje a tétet, ha a Barcelona továbbra is ódzkodna. Martino barcelonai bemutatkozása mindenesetre jól sikerült: csapata a Joan Gamper-kupa döntőjében 8-0-ra kiütötte Neymar korábbi csapatát, a brazil Santost, az új tréner pedig a meccs előtt azonnal a maga oldalára állította a Camp Nou közönségét, amikor katalánul köszöntötte a jelenlévőket.

Martino sikerei edzőként: 4x paraguayi bajnok (Libertad 2002, 2003, 2006; Cerro Porteno 2004), 1x argentin bajnok (Newell's 2013)

CARLO ANCELOTTI

(Real Madrid)

Tudták, hogy Ancelotti együtt szerepelt Terence Hill-lel az 1983-ban forgatott Don Camillo című filmben? De nem ezért szerződtette őt a Real Madrid, ha nem mert megbízható, tapasztalt és sikeres edző; éppen az a típus, aki higgadtságával, komolyságával és úriember-modorával feledtetheti a Mourinho által okozott károkat. A Paris Saint-Germainből érkező 54 éves olasz trénerrel nem vásárolt zsákbamacskát a Real, Európa egyik legelismertebb szaktekintélye, aki játékosként kétszer nyert BEK-et, edzőként pedig háromszor jutott BL-döntőbe az AC Milannal. Ancelotti kinevezésének nemcsak a Mourinho által mellőzött Iker Casillas és a Real erkölcsi hagyományait fontosnak tartó szurkolótábor örül, hanem Vicente Del Bosque, a spanyol válogatott szövetségi kapitánya is, Ancelotti ugyanis - Mourinhótól eltérően - aligha fogja a válogatottbeli csapattársak gyűlöletére és alattomos levadászására biztatni a madridi játékosokat. Ráadásul ismeri a Barcelona ellenszerét, ezt a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében is láthattuk, amikor a PSG két döntetlennel (2-2, 1-1) ijesztett rá a favorizált Barcára.

A blancóknál mintha szemléletváltás történt volna: a Bale-ügy (s a walesi szélsőért kínált 100 millió euró) ugyan még mindig a "galaktikuséra" megalomániájának utószele, de ennél sokkal fontosabbnak tűnik az arculatépítés szempontjából, hogy a Real fiatal spanyol tehetségeket szerződtetett, Iscót (Málaga), Illaramendit (Real Sociedad) és Carvajalt (Leverkusen), a fölössé vált játékosoktól pedig gyorsan megszabadult (Higuaín, Albiol, Carvalho, Essien és Callejón is távozott), és Kaká sorsa is bizonytalan - a csapaton belül Özil, Isco és Modric is megelőzi őt az irányító középpályások rangsorában.

Ancelotti sikerei edzőként: 1x olasz bajnok (AC Milan 2004), 1x angol bajnok (Chelsea, 2010), 1x francia bajnok (PSG, 2013), 2x BL-győztes (AC Milan, 2003, 2007)

PEP GUARDIOLA

(Bayern München)

Guardiola csúcsra járatta a Barcelonát, egy évig pihent New Yorkban, majd leült a Bayern München kispadjára. A bajorok történelmet írtak azzal, hogy az előző szezonban - az első német klubként - sikerült triplázniuk, azaz bajnokságot, kupát és BL-t nyertek, ezért lesz nehéz Guardiolának überelnie a visszavonuló előd, Jupp Heynckes eredményeit. Helyzete valóban nem könnyű, viszont van egy nagy előnye kollégáihoz képest: per pillanat övé a világ legjobb csapata. S bár a Heynckes-féle 4-2-3-1-es hadrenden változtatni fog, az ideológián nem: a Bayerntől totális futballt láthatunk majd, gyors passzokkal és nyomasztó labdatartási fölénnyel - Guardiola ezért is igazolt a középpályára két rendkívül technikás osztogatót, Mario Götzét és Thiago Álcantarát, s tette ki a szűrét Luiz Gustavónak és a darabosabb Mario Gómeznek.

Első éles tesztje nem sikerült ugyan - a Bayern a német Szuperkupa döntőjében 4-2-re kikapott a Dortmundtól -, de ez még, legalábbis Guardiola szavai szerint, "nem tragédia". (Tragédia a spanyolországi vonatszerencsétlenség - tette hozzá a tréner.) Az első trófeát bukta az új Bayern, de hamarosan megküzdhet egy újabbért, augusztus 30-án Prágában az európai Szuperkupáért csap össze a Chelsea-vel. Az sem akármilyen kihívás lesz Guardiola számára, a Chelsea kispadján ugyanis egykori spanyolországi riválisa, José Mourinho ül majd.

A már németül nyilatkozó Guardiola hamar megtapasztalta, hogy az edzők élete Németországban sem fenékig tejfel: egyes lapok "szégyenteljesnek" nevezték, hogy a Bayern 21 millió eurót fizetett Thiagóért - "egy cserejátékosért" - a Barcának, s az úriember-imázsba nehezen fért bele az is, ahogy Guardiola a sajtó nyilvánossága előtt szópárbajozott az életéért küzdő Vilanovával.

Guardiola sikerei edzőként: 3x spanyol bajnok (2009, 2010, 2011), 2x BL-győztes (2009, 2011)

DAVID MOYES

(Manchester United)

1998-ban Moyes a Preston North End játékos-edzője volt, s ilyen minőségében kért anyagi támogatást "szakmai körútjához". A kapott pénzen elutazott a franciaországi világbajnokságra, kocsit bérelt (abban is aludt), s próbálta ellesni az edzésmódszereket. Ma pedig a világ egyik legnagyobb futballklubjának edzője, bár feladata nem egyszerű: minden idők egyik legnagyobb futballedzőjének, Sir Alex Fergusonnak a nyomdokaiba kellene lépnie.

Moyes legfőbb erénye a megbízhatóság és a hűség: tizenegy éven át irányította az Evertont, s faragott nullás büdzséből masszív középcsapatot a Goodison Parkban. Szakmai tudását és felkészültségét kollégái is elismerték, Angliában háromszor választották az Év edzőjévé (2003, 2005, 2009). De hiába van mögötte több mint 400 élvonalbeli meccs edzőként, manchesteri viszonylatban zöldfülű - az ázsiai túrán bevallottan Ryan Giggstől kért tanácsokat. S fel kell készülnie arra is, hogy lépten-nyomon elődjéhez, Sir Alex Fergusonhoz fogják mérni, márpedig az ilyen összehasonlítgatásokból ritkán lehet kijönni győztesen.

Ferguson 1986-ban vereséggel nyitott a ManUnited kispadján (Oxford 0-2), s az első trófeára 1990-ig kellett várnia. Kérdés, Moyes kapna-e ennyi türelmi időt. Mindenesetre elődjéhez hasonlóan ő is vereséggel debütált (0-1 egy thaiföldi All-stars csapat ellen), Raymond Verheijen holland erőnléti edző pedig a sajtóban támadta Moyes "őskori" edzésmódszereit - a fitnesztréner szerint Robin van Persie azért szenvedett izomsérülést a felkészülés során, mert Moyes a Jurassic Parkban él.

Máig nem dőlt el az sem, mi lesz Rooneyval, akinek derogál a második számú csatárpozíció Van Persie mögött, s ezt megneszelve a Chelsea azonnal ajánlatot tett érte... A klublegenda Paul Scholes időközben nemet mondott arra, hogy a szakmai stáb tagja legyen, s egyelőre a várva várt sztárigazolás is várat magára: a megkörnyékezett Thiago Álcantarát elhappolta a Bayern München, az első számú kiszemeltet, Cesc Fábregast pedig egyelőre nem hajlandó elengedni a Barcelona.

A manchesteri Vörös Ördögökre ráadásul kemény meccsek várnak a bajnokság legelején, augusztusban a Chelsea-vel (otthon) és a Liverpoollal (idegenben), szeptemberben pedig a Manchester Cityvel (idegenben) is megmérkőznek.

Moyes sikerei edzőként: -

JOSÉ MOURINHO

(Chelsea FC)

Ahhoz képest, hogy a néhai Sir Bobby Robson tolmácsaként kezdte, egészen szép karriert futott be. "Isten után én következem" - így jellemezte saját pozícióját évekkel ezelőtt. Egyike annak a négy edzőnek, aki négy különböző országban lett bajnok (rajta kívül: Tomislav Ivic, Ernst Happel és Giovanni Trapattoni). Sokan arrogánsnak tartják, tiszteletlen nyilatkozataival Madridban is majdnem mindenkit magára haragított, az újságíróktól kezdve saját játékosain át a barcelonai "bírómaffiáig". Legújabban Cristiano Ronaldónak szólt be, amikor az ESPN-nek adott hétvégi nyilatkozatában arról beszélt: ő még az "igazi Ronaldóval" is dolgozott együtt, a brazillal, méghozzá Barcelonában. "A magam útját járom, és nem törődök azzal, ki mit gondol rólam" - válaszolja a vádakra Mourinho, aki a lélektani hadviselést is a taktika részének tekinti, összeesküvéselméleteket gyárt, játékvezetőket gyanúsít, önmagát pedig előszeretettel állítja mártírszerepbe.

Madridban nem érezte jól magát. A szurkolók a szemére vetették, hogy túlságosan defenzív felfogásban játszatta a Realt a Barcelona elleni meccseken, és nehezen bocsátották meg neki azt is, hogy a kispadra száműzte a csapatkapitányt, Iker Casillast. Úgyhogy mindenki fellélegzett, amikor távozott Madridból, és négyéves szerződést írt alá a Chelsea-vel.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy Mourinhónak szüksége van a Chelsea-re; mostanra azonban Roman Abramovics is belátta, hogy a Chelsea-nek is szüksége van Mourinhóra. Ez az a klub, ahol szeretik a portugál edzőt. A meghatározó játékosok (Cech, Terry, Lampard) barátként tekintenek rá, a szurkolók pedig rajonganak érte. Pontosan ezt hiányolta a Real Madridnál: a szeretetet. Ezért "tért haza" a Stamford Bridge-re, ahol 2005-ben és 2006-ban bajnoki címet ünnepelhetett - megjegyzendő, hogy akkoriban a Chelsea tartalékcsapatát Brendan Rodgers (a Liverpool jelenlegi edzője) irányította.

"Jobb vagyok, mint korábban bármikor" - így mutatta be magát ezen a nyáron Mourinho, akinek a szerénység továbbra sem tartozik a meghatározó tulajdonságai közé. Első sajtótájékoztatóján azt is elárulta, Benítezzel ellentétben ő nem szeretné megnyerni az Európa Ligát. Más céljai vannak: megtörni a manchesteri hegemóniát, és BL-t nyerni a Chelsea-vel (ami Roberto Di Matteónak már sikerült, neki viszont még nem).

Mourinho sikerei edzőként: 2x portugál bajnok (Porto 2003, 2004), 2x angol bajnok (Chelsea 2005, 2006), 2x olasz bajnok (Inter 2009, 2010), 1x spanyol bajnok (Real Madrid, 2012), 2x BL-győztes (Porto 2004; Inter 2010), 1x UEFA-kupa-győztes (Porto 2003)

RAFA BENÍTEZ

(Napoli)

Sem az Internél, sem a Chelsea-nél nem szimpatizáltak vele, pedig Benítez nagyszerű edző és kiváló stratéga. Akár kupaspecialistának is nevezhetnénk, mert közepesen erős csapatokkal is jelentős sikereket ért el: a Valenciával megnyerte az UEFA-kupát, a Liverpoollal kétszer is bejutott a BL-döntőbe (2005-ben győzött, 2007-ben kikapott), de nyert FA-kupát és európai Szuperkupát (a Liverpoollal), olasz Szuperkupát és klubvilágbajnoki címet (az Interrel).

Spanyolországban a Benítez-féle Valencia volt az utolsó, amely megtörte a Real Madrid és a Barcelona egyeduralmát (a Valencia 2004-es bajnoki címe óta kizárólag a két szupercsapat végzett az első helyen), a 2008/09-es szezonban pedig bajnokesélyest csinált a Liverpoolból, amely végül a 2. helyen végzett a Manchester United mögött, az Old Traffordon 4-1-re legyőzte riválisát, s abban az évben Benítez Liverpoolja 5-0-s összesítéssel búcsúztatta a Real Madridot a Bajnokok Ligájából...

Az 53 esztendős Benítez két évre szóló szerződést kötött a Napolival, amelynek kispadján az Interbe távozó Walter Mazzarrit váltja. A nápolyiak a Maradona-érában nyertek utoljára európai kupát (1989-ben) és bajnoki címet (1990-ben), úgyhogy Benítez feladata egyértelmű: megnyerni a Serie A-t, s minél messzebb jutni a Bajnokok Ligájában.

Ezeket a célokat már Edinson Cavani nélkül kell elérnie, az uruguayi gólzsákot 64,5 millió euróért elvitte a Paris Saint-Germain. Cavani mérlege egészen fantasztikus volt, három nápolyi szezonjában összesen 104 gólt szerzett tétmeccsen (33+33+38). Azt viszont nem állíthatnánk, hogy a Napoli meggyengült volna: Cavani pótlására érkezett az argentin Gonzalo Higuaín (37 millió euróért a Real Madridból), s jött még Raúl Albiol és José Callejón (mindkettő Real, összesen 22 millióért), egy eindhoveni szélső, Dries Mertens (majdnem 10 millióért) s a liverpooli kapus, Pepe Reina (kölcsönbe).

Benítez sikerei edzőként: 2x spanyol bajnok (Valencia 2002, 2004), 1x BL-győztes (Liverpool, 2005), 1x UEFA-kupa-győztes (Valencia, 2004), 1x EL-győztes (Chelsea, 2013)

A cikk eredetileg a pozsonyi Új Szó futballmellékletében jelent meg.