2013.10.22., focitipp.hu

Az 1986-os mexikói világbajnokság után mindenki a magyar labdarúgás teljes megújulását követelte. Mi történt azóta?

Kinevelt-e világszínvonalú játékosokat a magyar futball? Kijutottunk-e legalább egyetlen világversenyre az elmúlt két-három évtizedben? Milyen klubokban játszanak a magyar "sztárfutballisták", s milyenekben a többi közép-európai ország legjobbjai? Egy összeállítás, amely tükröt tart a magyar futballnak.

Közép-Európát tágan értelmeztük, beleszámítva a balkáni országokat is. A sztárjátékosoknál topligás élcsapat, illetve komoly trófea volt a fő kritérium.

AUSZTRIA
Világbajnokság: 1990, 1998
Európa-bajnokság: 2008 (társrendezőként)
Sztárok: A kilencvenes évek két legnagyobb osztrák ásza Tony Polster (Austria Wien, Sevilla, 1. FC Köln) és Andy Herzog (Bremen, Bayern) volt, napjaink sztárjátékosa pedig David Alaba, aki 21 évesen már BL-győztesnek és kétszeres német bajnoknak vallhatja magát, s a Bayern München alapembere.

BOSZNIA-HERCEGOVINA
Világbajnokság: 2014
Európa-bajnokság: -
Sztárok: A bosnyákok 1992-ig a jugoszláv válogatottban futballoztak, így Safet Susic is, akit a France Football szaklap a francia Ligue-1 történetének legjobb légiósává választott... Bosznia-Hercegovina csak a délszláv háború után, 1996-ban lett a FIFA tagállama. Eleinte Szergej Barbarez volt a csapatkapitány, a Bundesliga gólkirálya, aki majdnem száz találatig jutott a német élvonalban (Rostock, Dortmund, HSV, Leverkusen). Emlékeznek még Meho Kodróra? Megfordult a Barcában is, és 105 gólt szerzett a spanyol La Ligában. Hasan Salihamidzic mérlege: hat bajnoki cím és egy BL-győzelem a Bayern Münchennel. Napjaink legjobb bosnyák futballistája pedig Edin Dzeko, aki német (Wolfsburg) és angol (ManCity) bajnoki címet is nyert már.

BULGÁRIA
Világbajnokság: 1994, 1998
Európa-bajnokság: 1996, 2004
Sztárok: Emil Kosztadinov neve hallatán ma is összerezzenek a franciák, az 1994-es vébére ugyanis az ő duplája miatt nem jutott ki Franciaország. Kosztadinov a Portóban, majd a Bayern Münchenben is futballozott, utóbbival UEFA-kupát nyert, a Bordeaux elleni kupadöntőben gólt is lőtt. Krasszimir Balakov a stuttgarti középpályán dirigált (Balakov, Bobic, Elber - micsoda trió volt!). Magyar viszonylatban Martin Petrov is sztár lenne (emlékezetes szezonok az Atlético Madridban és a Manchester Cityben), de emeljük ki inkább Sztilian Petrovot, a Celtic és az Aston Villa egykori csapatkapitányát, aki súlyos betegség (leukémia) miatt vonult vissza. Dimitar Berbatovot (Leverkusen, Tottenham, ManUtd, Fulham) hétszer választották az Év játékosává Bulgáriában, a legnagyobb sztár azonban Hriszto Sztoicskov, az 1994-es vébé gólkirálya, aki öt bajnoki címet nyert a Barcelonával, övé lett az Aranycipő (1989), s megkapta az Aranylabdát (1994) is.

CSEHORSZÁG
Világbajnokság: 1990*, 2006
Európa-bajnokság: 1996, 2000, 2004, 2008, 2012
Sztárok: Patrik Berger (Liverpool) és Karel Poborský (ManUtd, Benfica, Lazio) az 1996-os Eb-n vált ismertté, Milan Baroš a 2004-es Eb gólkirálya lett, egy évre rá pedig BL-t nyert a Liverpoollal - abban a fináléban Vladimír Šmicer szerezte a Liverpool második gólját. A legnagyobb sztár Pavel Nedvìd (Lazio, Juventus), a 2003-as év aranylabdása, de nem panaszkodhat pályafutására a Dortmunddal német bajnokságot nyerő Jan Koller sem: 55 góljával a cseh válogatott történetének legeredményesebb játékosa. Marek Jankulovski BL-t nyert az AC Milannal, Tomáš Ujfaluši pedig három topligában futballozott (német/HSV, olasz/Fiorentina, spanyol/Atlético). Petr Èech nélkül elképzelhetetlen a Chelsea kezdőcsapata, a BL-ben háromszor választották a szezon kapusává. Tomáš Rosický Dortmundban tündökölt igazán, az Arsenalban inkább csak kiegészítő ember.

HORVÁTORSZÁG
Világbajnokság: 1998, 2002, 2006
Európa-bajnokság: 1996, 2004, 2008, 2012
Sztárok: A horvátoknál tényleg csak a top-világsztárok felsorolására szorítkozunk, az 1998-as világbajnoki bronzérmes csapatba például egy magyar játékos sem fért volna be akkoriban. A legjobbak: Alen Boksic (francia gólkirály, BL-győztes a Marseille-jel, olasz bajnok a Juventusszal és a Lazióval); Robert Prosinecki (1991-ben BEK-győztes a CZ Belgráddal, később futballozott a Real Madridban és a Barcelonában is); Zvonimir Boban (BL-győztes és négyszeres olasz bajnok az AC Milannal), Davor Suker (vb-gólkirály 1998-ban, spanyol bajnok a Real Madriddal, a horvát válogatott történetének gólrekordere), Dado Prso (francia és skót bajnok, BL-döntős a Monacóval - volt egy kupameccs, amelyen 4 gólt lőtt a Deportivónak), az utóbbi években pedig Eduardo da Silva (Arsenal, Sahtar), Luka Modric (Tottenham, Real Madrid) vagy a Bayern Münchennel triplázó Mario Mandzukic. Akik kimaradtak: Slaven Bilic, Zvonimir Soldo, Igor Stimac, Robert Jarni, a Kovac fivérek, Igor Tudor, Tomo Sokota, Ivica Olic, Ivan Klasnic...

LENGYELORSZÁG
Világbajnokság: 2002, 2006
Európa-bajnokság: 2008, 2012 (társrendezőként)
Sztárok: Jacek Krzynówek (Leverkusen) gólt lőtt a BL-döntőben a Real Madridnak, Jerzy Dudek (Liverpool) a 2005-ös BL-döntő hőse volt, a legújabbak közül pedig a dortmundi különítményt emelhetjük ki, Lukasz Piszczek és Jakub Blaszczykowski kétszeres német bajnok a Borussiával, s mindketten szerepeltek a BL-döntőben, akárcsak Robert Lewandowski, a Dortmund házi gólkirálya, aki a tavalyi BL-elődöntőben négy gólt lőtt a Real Madridnak egy meccsen...

MAGYARORSZÁG
Világbajnokság: -
Európa-bajnokság: -
Sztárok: -

ROMÁNIA
Világbajnokság: 1990, 1994, 1998
Európa-bajnokság: 1996, 2000, 2008
Sztárok: A román futball történetének legjobbja Gheorghe Hagi, játszott a Real Madridban és a Barcelonában, a Galatasarayjal pedig UEFA-kupa-győzelmet ünnepelhetett. Dan Petrescu a Chelsea-vel, Gigi Popescu a Barcával nyert KEK-et, Adrian Mutut (Chelsea, Juventus, Fiorentina) pedig négyszer választották az év román játékosává. S említhetnénk még Viorel Moldovant, Dorinel Munteanut, Florin Raducioiut, Ilie Dumitrescut (aki az 1994-es vébén két góljával kiejtette az argentinokat) vagy Adrian Iliét (aki spanyol bajnok lett a Valenciával).

SVÁJC
Világbajnokság: 1994, 2006, 2010
Európa-bajnokság: 1996, 2004, 2008 (társrendezőként)
Sztárok: A "régiek" közül az 1994-es vébén remeklő Alain Suttert, a Kaiserslauternnel és a Bayernnel német bajnoki címet nyerő Ciriaco Sforzát, a Liverpoollal triplázó (UEFA-kupa, FA-kupa, Ligakupa) Stéphane Henchozt, a kapusok rémének számító Kubilay Türkyilmazt (34 gól a válogatottban), valamint a Borussia Dortmund egykori gólfelelősét, a BL-győztes és kétszeres német bajnok Stéphane Chapuisat-t kell kiemelnünk. A válogatott jelenlegi keretéből topklubban szerepel Gökhan Inler, Valon Behrami, Blerim Dzemaili (mindhárom Napoli), Stephan Lichtsteiner (Juventus) és Xherdan Shaqiri (Bayern München).

SZLOVÁKIA
Világbajnokság: 2010
Európa-bajnokság: -
Sztárok: A szlovákoknak volt spanyol bajnokuk (Peter Dubovský, Real Madrid), kétszeres skót bajnokuk (¼ubomír Moravèík, Stanislav Varga, Celtic), német gólkirályuk (Marek Mintál, Nürnberg). Martin Škrtel alapemberként nyert orosz bajnokságot a Zenittel, Liverpoolban őt választották a 2011/12-es szezon legjobb játékosává, Marek Hamšík pedig a Napoli vezéregyénisége.

SZERBIA
Világbajnokság: 1990, 1998, 2006, 2010
Európa-bajnokság: 2000
Sztárok: A jugoszlávok a különböző embargók és a délszláv háborús helyzet miatt nem szerepelhettek az 1992-es Európa-bajnokságon, s nem indulhattak sem az 1994-es vb-, sem az 1996-os Eb-selejtezőkön. A legnagyobb sztárok: Dragan "Pikszi" Sztojkovics (BL-győztes a Marseille-jel), Szavo Milosevics (a 2000-es Eb gólkirálya), Szinisa Mihajlovics (BEK-győztes a Crvena zvezdával, KEK-győztes és olasz bajnok a Lazióval, olasz bajnok az Interrel), Vladimir Jugovics (BEK-győztes a Crvena zvezdával, BL-győztes és olasz bajnok a Juventusszal), Miroszlav Djukics (a "Super Depor" alapembere, majd spanyol bajnok és kétszeres BL-döntős a Valenciával), Ivica Dragutinovics (kétszeres UEFA-kupa-győztes a Sevillával), a világjáró Mateja Kezsman (háromszoros holland gólkirály, angol bajnok a Chelsea-vel), Dejan Sztankovics (olasz bajnok és KEK-győztes a Lazióval, olasz bajnok és BL-győztes az Interrel). Napjaink legismertebb topligás szerb futballistái: Nemanja Vidics (Manchester Utd), Braniszlav Ivanovics (Chelsea), Alekszandar Kolarov és Matija Nasztaszics (ManCity), Neven Szubotics (Dortmund) és Zdravko Kuzmanovics (Internazionale).

SZLOVÉNIA
Világbajnokság: 2002, 2010
Európa-bajnokság: 2000
Sztárok: A középhátvéd Srecko Katanec KEK-győztes, BEK-döntős és olasz bajnok volt a Sampdoriával, a kiszámíthatatlanul cselező Zlatko Zahovic pedig a Portóban és a Benficában tündökölt, s ő tartja a válogatottbeli rekordokat is (legtöbb meccs, legtöbb gól). Jelenleg mindkét milánói klubban szerepel szlovén futballista, az Interben Samir Handanovic, a Milanban Valter Birsa.

UKRAJNA
Világbajnokság: 2006
Európa-bajnokság: 2012 (társrendezőként)
Sztárok: Andrij Sevcsenko a 2004-es év aranylabdása, a BL történetének harmadik legjobb góllövője, olasz bajnok és BL-győztes az AC Milannal, FA-kupa-győztes a Chelsea-vel, kétszeres olasz gólkirály. Anatolij Timoscsuk ukrán bajnok a Sahtar Donyeckkel, orosz bajnok és UEFA-kupa-győztes a Zenittel, német bajnok és BL-győztes a Bayernnel, és 131 válogatottságával ukrán csúcstartó.

***

A többi közép-európai országgal ellentétben Magyarország válogatottja az utóbbi 27 évben egyszer sem jutott ki sem világ-, sem Európa-bajnokságra, s egyedül a mi közelmúltunkból hiányoznak olyan futballisták, akik nyugati élcsapatban (nem a Herthában vagy a West Bromwichban) szerepeltek, Bajnokok Ligáját nyertek, bajnoki címet ünnepeltek vagy épp gólkirályok lettek a topligák valamelyikében.

Két sztárt a macedónok is adtak a futballvilágnak: Darko Pancsev, az 1991-es év aranycipőse BEK-et nyert a Crvena zvezdával, Goran Pandev (Lazio, Inter, Napoli) pedig 2010-ben aktív részese volt a Mourinho-féle Internazionale triplázásának (BL-győzelem, bajnoki cím, Olasz Kupa-győzelem). 

Montenegrónak több BL-győztese volt, Dejan Szavicsevics (AC Milan) 1994-ben bombagólt lőtt a Barca elleni athéni fináléban, Predrag Mijatovics (Real Madrid) pedig 1998-ban a Juventus elleni döntő győztes találatát szerezte. A jelenlegi montenegrói futballisták közül Mirko Vucsinics kétszeres olasz bajnok a Juventusszal, Stevan Joveticsért pedig közel 30 millió eurót fizetett a Manchester City a Fiorentinának.
Sőt, még egy olyan "peremországnak" is volt BL-győztes futballistája, mint Izland: Eidur Gujdhonsen kétszeres angol (Chelsea), egyszeres spanyol bajnok (Barcelona), és 2009-ben BL-t nyert a katalánokkal...

***

A mi legismertebb játékosunk Gera Zoltán, aki 2010-ben EL-döntőbe jutott a Fulhammel, és Dzsudzsák Balázs, aki a PSV Eindhoven szélsője volt. Egyik sem topcsapat. Dzsudzsák ráadásul Oroszországba szerződött (Anzsi, Din. Moszkva), amit a menedzserei nyilván még most is előrelépésnek tartanak, holott... Német bajnoki címe van Hrutka Jánosnak és Szűcs Lajosnak (Kaiserslautern, 1997/98), de mindketten csak három mérkőzésen léptek pályára abban a szezonban, miközben a cseh Miroslav Kadlec harminckettőn - ha ő nem fért be a "sztár" kategóriába a cseheknél, hogyan férne be Hrutka vagy Szűcs? Lisztes Krisztián is német bajnok lett (Bremen, 2003/04), de ígéretesen induló pályafutását sérülések nehezítették. Ha objektívek akarunk lenni, akkor beismerjük, hogy Kiprich József (Feyenoord), Dárdai Pál (Hertha), Király Gábor (Hertha, Crystal Palace) vagy Juhász Roland (Anderlecht) sem topligás élcsapatban szerepelt. A maiak közül Huszti Szabolcs (Hannover, Zenit) sem felel meg a fenti kritériumoknak, ráadásul a válogatottságot is lemondta, Szalai Ádámnak pedig előbb bizonyítania kell a Schalkéban.

Détári, az utolsó magyar világsztár - ezzel a címmel jelent meg Détári Lajos önéletrajzi könyve, de ne áltassuk magunkat: Détári pályafutása nem sikertörténet (a Frankfurt az ő góljával nyert Német Kupát, ez minden), s bár érdeklődött iránta az AC Milan, a Juventus és a Napoli, végül a Bolognában, az Anconában és a Genoában szerepelt - s mindhárom csapattal kiesett az olasz élvonalból. Nem ez a világsztárok ismérve...

Összeállításunkból világosan látszik: az utóbbi húsz-harminc évben minden nemzet kinevelt legalább egy-két világsztárt, csak a magyar nem. Minden ország kijutott legalább egy világversenyre, csak a magyar nem. Innen kellene fölkapaszkodni. Nem lesz könnyű.

Gazdag József

A cikk a pozsonyi Új Szó futballmellékletében jelent meg.