Isten keze és a hosszú vezeklés
, ktn
Argentína
Két világbajnoki cím: az egyik korántsem tiszta körülmények között került Argentína birtokába, a másik viszont (ha leszámítjuk Maradona kézzel szerzett gólját) totális argentin fölény után jutott a vitrinbe. Nosztalgiázzunk együtt régi videók segítségével.
Argentína a futball világbajnokságok történetének negyedik legeredményesebb nemzete. A dél-amerikai csapat rögtön egy ezüstéremmel kezdett az 1930-as uruguayi vébén, amikor a házigazdával szemben maradt alul a montevideói fináléban. Az ezüst hatvan évvel később sem csillogott szebben: az olaszországi világbajnokság döntőjében az NSZK győzte le Andy Brehme büntetőjével az argentin válogatottat, amely azon a tornán nemhogy aranyat nem érdemelt volna, de már a legjobb négy közé jutásnak is örülhetett (a defenzív taktikával előrukkoló Argentína végig gyötrődött, a nyitómeccsen kikapott Kameruntól, majd Jugoszláviát és Olaszországot is csak tizenegyesrúgások után búcsúztatta).
Lakosok száma: 41,6 millió fő
Terület: 2,7 millió km2
Legnagyobb városok: Buenos Aires ( 3 050 000), Córdoba (1 372 000), Rosario (1 242 000)
Egy főre jutó GDP: 11 610 $ (63.) – [ENSZ, 2012]
Születéskor várható élettartam: 76 év (59.)
Írástudatlanság: 2%
Főbb exporttermékek: étolaj, benzin, energia, gabona, járművek
Rasszok: 97% európai (spanyol, olasz), 2% mesztic, 1% 16 indián népcsoport (legnagyobb a mapuche)
De miért beszéljünk az ezüstérmekről, amikor Argentína két világbajnoki aranyérem büszke tulajdonosa? Ez a büszkeség, persze, viszonylagos. Argentína 1978-as világbajnoki győzelmét néhány szégyenfolt azért beárnyékolja. A hazai pályán szerzett vb-siker esetén sokan párhuzamot vonnak Olaszország 1934-es győzelmével. Argentínát az 1976-os katonai puccs után a Falkland-szigeteki háború elvesztéséig (1982) a szélsőjobboldali junta uralta, amelynek titkosrendőrsége nagyjából 30 ezer "gyanús elemet" végzett ki ezekben az években. A nyugatnémetek sztárja, Paul Breitner a Jorge Rafael Videla vezette rezsim elleni tiltakozása miatt nem utazott el a világbajnokságra, de Johann Cruyff távolmaradásának is ez volt az egyik oka. Videla szerette volna a rendszer sikereként beállítani a világbajnokságot, és ehhez a játékvezetők asszisztáltak. A Magyarország elleni első csoportmérkőzésen az argentin védők által folyamatosan rugdosott Tőröcsik és Nyilasi kapott piros lapot, és a döntő is csak negyedórás csúszással kezdődött, mivel az argentinok nem akartak beleegyezni, hogy René van de Kerkhof gipsszel a kezén játsszon, noha a vébé többi mérkőzésén erre megkapta az engedélyt. A legnyilvánvalóbb csalás mégis a középdöntő utolsó mérkőzésén történt. Argentína abban a tudatban lépett pályára, hogy legalább négy góllal meg kell vernie Perut - a vége 6-0 lett. Egy brit újságíró kiderítette, hogy az argentin futballvezetők ötvenmillió dollárt kaptak az ország vezetésétől a peruiak lefizetésére. Persze, az argentinoknak kiváló csapatuk volt, Mario Kempes nem véletlenül lett a torna gólkirálya, de szinte az egész világ a fináléban alulmaradó Hollandiának drukkolt.
Az 1986-os argentin világbajnoki győzelem azonban teljesen megérdemelt volt - még akkor is, ha az Anglia elleni negyeddöntőben "Isten keze" (vagyis Maradonáé) is besegített a dél-amerikai csapatnak. Az argentinok csak a címvédő olaszokkal szemben ikszeltek a csoportkörben, ezen kívül azonban minden ellenfelüket megverték. Diego Maradona bohócot csinált az ellenfelekből, Anglia ellen nemcsak kézzel, hanem lábbal is szerzett egy gólt, miután végigcselezte magát a pályán. Az isteni Diego az elődöntőben szinte egymaga intézte el a belga válogatottat, és bár a döntőben nem lőtt gólt NSZK ellen (3-2), a torna kimagaslóan legjobb futballistája volt. Mindez azért is nagy szó, mert az 1986-os világbajnokság a futball történetének egyik legmagasabb színvonalú rendezvénye volt, ahol nemcsak a nagycsapatok (Argentína, NSZK, Anglia, Franciaország, Brazília) nyújtottak kiváló teljesítményt, hanem olyan, esélytelennek tartott válogatottak is kitettek magukért, mint a csoportgyőztesként végző Szovjetunió, Dánia és Marokkó, valamint a legjobb négy közé bejutó Belgium. Argentínának azonban Maradonán kívül is voltak topjátékosai Mexikóban. Főleg a három Jorge maradt meg az emlékezetünkben: a védelemben a sziklaszilárd Jorge Ruggeri, a középpályán a döntő utolsó gólját szerző Jorge Burruchaga, elöl pedig a szemfüles Jorge Valdano.
Argentína azóta sem szenved hiányt szupersztárokban, az utolsó öt világbajnokságon azonban még a legjobb négy közé sem sikerült bejutnia az együttesnek. Úgy tűnik, hosszú a vezeklés, amit a junta és Maradona keze miatt a sors kiszabott Argentínára.
Vb-mérleg: 70 mérkőzés, 37 győzelem, 13 döntetlen, 20 vereség, 123-80-as gólkülönbség.
Vb-gólkirály: Gabriel Batistuta 10 gól
Legemlékezetesebb meccs: Argentína-NSZK 3-2 (1986)
Szórakoztatósági faktor: 8
A hírhedt argentin-magyar. 22 perc, eredeti kommentárral. Vitray Tamás elég hamar megjósolta, hogy Törőcsiket ki fogja állítani a bíró...
1978: Argentína-Magyarország 2-1
Mario Kempes nagy napja, az első argentin vb-cím.
1978: Argentína-Hollandia 3-1 (hosszabbítás után)
Bizarr tüskés árnyék, Maradona villámcselei és Maradona csalása.
1986: Argentína-Anglia 2-1
Cigarettareklám a kapu mögött, zöldmezes nyugatnémetek és Burruchaga nagy futása. A 2. argentin vb-cím.
1986: Argentína-NSZK 3-2
A helyszínen láttuk, Lipcsében. Nagyszerű meccs volt.
2006: Argentína-Mexikó 2-1 (hosszabbítás után)
(ktn)
További cikkek a rovatban
Futball a földi pokolban
Hetvenkét éve, 1945. január 27-én szabadult fel a történelem egyik legnagyobb szégyenfoltjának helyszíne, az auschwitzi lágerkomplexum. A krematóriumok között időnként futballmérkőzéseket rendeztek.
Kisbeszéd-töredék a szünetről
Nos, csak a kép kedvéért, kedves magyar bajnokság, jó hír, hogy páran lessük még a monitort, a takarót. Kevésbé jó: nem mindig tudjuk, hogy amit látunk az a valóság, vagy végtelenített felvételről valami régi program. Azaz, hogy élsz e még egyáltalán. Nagygéci Kovács József a "szünetről".
„Tengerben a tenger”
Július 14-én, csütörtökön, 66 éves korában meghalt Esterházy Péter író, Esterházy Márton testvére. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF egy személyes történetet idéz fel a futball iránt rajongó EP-ről. Jelen időben beszélünk róla.
„Magyaros, csípős”
Állandó posztolónk, SZOMBATHY PÁL újságíró tökélyre fejlesztette a minimált az előzetes esélylatolgatás során. Rövid, de velős. Eb-körkérdések.
, focitipp
Magyarország futballban is világirodalmi tényező
A cím legföljebb azok számára szorulhat némi magyarázatra, akik nem hallottak még a magyar íróválogatottról. Remélhetőleg ők vannak kevesebben. Különösen ama három feledhetetlen famagustai (Észak-Ciprus) nap után, amikor a csapat nemzetközi színtéren is – újra – letette névjegyét. Nem is akárhogy! –…
Kőrösi Zoli halálára
Tegnap meghalt egy magyar író, aki szeretett focizni, és tudott is írni a fociról. A logikai láncolatból ne maradjon ki az se, hogy tudott is focizni, és szeretett is írni. Szegő János búcsúzik tőle.
Nyerjen könyveket a Focitippel!
Itt a Focitipp nagy könyvnyeremény-akciója. Hat nyertes összesen 18 könyvet nyerhet meg a játékban, amely a Facebookon zajlik.
A Professzor visszaemlékezései
Mit tudhatunk meg Andrea Pirlóról a Gondolkodom, tehát játszom című önéletrajzi könyve alapján? Rengeteg mindent – de azért várjuk a folytatást. Könyvkritika.
Egy Dózsa-regény vége
Szusza, Bene és Törőcsik – három egykori futballsztár egy fotón. Szegő János új sorozata a kultúrszekcióban: "egy kép alá".
