Lineker csak egy kicsit tévedett
, hb
Németország
Németország és a focivébé. Ez két közel azonos jelentésű fogalom. De vajon igaz Gary Lineker mondása, miszerint a futballban végül mindig a németek nyernek? Majdnem. Nosztalgiázzunk együtt régi videók segítségével.
A német válogatott (és jogelődje, az NSZK) papíron a világbajnokságok történetének harmadik legeredményesebb csapata Brazília és Olaszország után. Ez a statisztika azonban csalóka, mert az aranyérmek számát veszi alapul. Németország valójában minden más nemzetnél meghatározóbb szerepet töltött be a vébéken, a gárda eredménylistája pedig elképesztő. 1934 óta csak egy olyan torna volt, ahol a németek nem jutottak be a legjobb nyolcba: az 1938-as vébén tizedikek lettek (és ne feledjük, ez idő alatt csak az 1950-es viadalt hagyták ki, politikai okokból). Mindemellett a világbajnokságok történetében a németek rendelkeznek a legtöbb éremmel, a három arany mellé begyűjtöttek négy ezüstöt (rekord) és négy bronzot is (szintén rekord). A legsikeresebb korszakukat 1966 és 1990 között élték meg, ebben az időszakban csupán egyszer, '78-ban nem szereztek érmet, és öt döntőt játszottak, amelyből kettőt meg is nyertek. Felsorolni és nehéz lenne, hogy ebben a periódusban hány nagyszerű mérkőzést vívtak, és hogy milyen klasszisok fordultak meg az együttesben (korábbi összeállításainkban rengeteg NSZK-s meccsről állítottuk, hogy a vébék történetének legjobb összecsapása volt).
Lakosok száma: 80,2 millió fő (2014)
Terület: 357 ezer km2
Legnagyobb városok: Berlin (3 460 000), Hamburg (1 786 000), München (1 353 000)
Egy főre jutó GDP: 41 376 $ (23.) – [ENSZ, 2012]
Születéskor várható élettartam: 81 év (24.)
Írástudatlanság: 1%
Főbb exporttermékek: gépek, járművek, vegyipari termékek, iparcikke, élelmiszer, textil
Rasszok: 81% német, 19% külföldi (ebből 4% török, 2% ázsiai, 1% délszláv, 1% olasz)
A sors fintora, hogy a kiváló német együttesek közül nem feltétlenül a legjobb csapatok értek oda az első helyre. Az 1974-es világbajnok galeri Beckenbauerrel, Gerd Müllerrel, Günter Netzerrel, Uli Hoeness-szel kétségkívül korának egyik legjobbja volt, ez rendben van. Az 1954-es és az 1990-es csapat sikere viszont sokakat váratlanul ért. Az '54-es, számunkra még mindig rendkívül fájó elsőségükről sokat elmond, hogy a mai napig ők maguk is a "berni csodaként" emlegetik a történteket. Sokan, sok mindent elmondtak már a berni döntőről, ahol az esélytelen, és a csoportkörben egyszer már tönkrevert német válogatott váratlanul, kétgólos hátrányból felállva legyőzte a magyar Aranycsapatot, így mi csak egy dolgot jegyzünk meg: a németek azért nyertek '54-ben, mert fegyelmezettebbek (nem ünnepelték meg a győzelmet már a döntő előtt) és dörzsöltebbek (mindenki azt hall bele, amit akar) voltak a magyaroknál. Ez a két erényük pedig évtizedekig megmaradt, és a fent említett eredményeket hozta magával. Az 1990-es világbajnoki címüket is sokkal inkább kőkemény taktikai fegyelemmel és brusztolással szerezték meg, mint lehengerlő játékkal. Ne feledjük: az egyenes kieséses szakaszban csak a hollandoknak lőttek egynél több gólt, még a 16 között.
A német foci azonban az utóbbi évtizedben megváltozott. A 2004-es Európa-bajnokságon a válogatott csúnyán leszerepelt, ezért Jürgen Klinsmann és asszisztense, Joachim Löw fiatal, kreatív játékosokból újjászervezte a csapatot. A színetlen-szagtalan erőfoci helyett a németek lendületes, látványos futballt kezdtek játszani, amellyel 2006 óta a nagy tornákon már a semleges nézők szimpátiáját is sikerült elnyerniük. Az Effenbergek, Jeremiesek és Janckerek ideje lejárt, helyükre az elegáns Toni Kroos, a sokoldalú Thomas Müller és a légies Mesut Özil lépett. Mindez pedig eredményességgel is párosult: a német újhullám Klinsmann és később Löw irányításával egy Eb-ezüstöt és két vb-bronzot focizott össze. Bár minden tiszteletünk az olasz és a spanyol válogatotté, mégis úgy érezzük, 2006-ban és 2010-ben is Németország érdemelte volna a világbajnoki címet. Talán majd idén...
Vb-mérleg: 99 mérkőzés, 67 győzelem, 15 döntetlen, 15 vereség, 206-117-es gólarány
Vb-gólkirály: Gerd Müller, Miroslav Klose (14 gól)
Legemlékezetesebb meccs: Magyarország-NSZK 2-3 (1954)
Szórakoztatósági faktor: 8
A németek első vb-aranya. Csak erős idegzetűeknek!
1954: Magyarország-NSZK 2-3
A második siker. Ismét hátrányból. A németek győztes gólját jegyző Gerd Müllernek ez volt az utolsó találata a válogatottban.
1974: NSZK-Hollandia 2-1
A '90-es vébén a németeknél csak az argentinok játszottak alamuszibb futballt. A sors tehát valamennyire igazságot szolgáltatott Brehme büntetőjével.
1990: NSZK-Argentína 1-0
Egy nagy győzelem a 2006-os hazai rendezésű tornán, elképesztően nagy Schweinsteiger-gólokkal.
2006: Németország-Portugália 3-1
Hová tűntek az összefoglalóról argentinok? Ezt már Angela Merkel sem bírta ülve.
2010: Németország-Argentína 4-0
A németek elveszített vb-döntőiről az Angliáról, Brazíliáról, Argentínáról és Olaszországról szóló összeállításunkban találhatnak videókat és érdekes történeteket.
(hb)
További cikkek a rovatban
Futball a földi pokolban
Hetvenkét éve, 1945. január 27-én szabadult fel a történelem egyik legnagyobb szégyenfoltjának helyszíne, az auschwitzi lágerkomplexum. A krematóriumok között időnként futballmérkőzéseket rendeztek.
Kisbeszéd-töredék a szünetről
Nos, csak a kép kedvéért, kedves magyar bajnokság, jó hír, hogy páran lessük még a monitort, a takarót. Kevésbé jó: nem mindig tudjuk, hogy amit látunk az a valóság, vagy végtelenített felvételről valami régi program. Azaz, hogy élsz e még egyáltalán. Nagygéci Kovács József a "szünetről".
„Tengerben a tenger”
Július 14-én, csütörtökön, 66 éves korában meghalt Esterházy Péter író, Esterházy Márton testvére. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF egy személyes történetet idéz fel a futball iránt rajongó EP-ről. Jelen időben beszélünk róla.
„Magyaros, csípős”
Állandó posztolónk, SZOMBATHY PÁL újságíró tökélyre fejlesztette a minimált az előzetes esélylatolgatás során. Rövid, de velős. Eb-körkérdések.
, focitipp
Magyarország futballban is világirodalmi tényező
A cím legföljebb azok számára szorulhat némi magyarázatra, akik nem hallottak még a magyar íróválogatottról. Remélhetőleg ők vannak kevesebben. Különösen ama három feledhetetlen famagustai (Észak-Ciprus) nap után, amikor a csapat nemzetközi színtéren is – újra – letette névjegyét. Nem is akárhogy! –…
Kőrösi Zoli halálára
Tegnap meghalt egy magyar író, aki szeretett focizni, és tudott is írni a fociról. A logikai láncolatból ne maradjon ki az se, hogy tudott is focizni, és szeretett is írni. Szegő János búcsúzik tőle.
Nyerjen könyveket a Focitippel!
Itt a Focitipp nagy könyvnyeremény-akciója. Hat nyertes összesen 18 könyvet nyerhet meg a játékban, amely a Facebookon zajlik.
A Professzor visszaemlékezései
Mit tudhatunk meg Andrea Pirlóról a Gondolkodom, tehát játszom című önéletrajzi könyve alapján? Rengeteg mindent – de azért várjuk a folytatást. Könyvkritika.
Egy Dózsa-regény vége
Szusza, Bene és Törőcsik – három egykori futballsztár egy fotón. Szegő János új sorozata a kultúrszekcióban: "egy kép alá".
