Real-kalauz
Könyvajánló
Úgy gondolják, mindent tudnak a világ legsikeresebb csapatáról? Azt például tudják-e, melyik militáns szervezet rabolta el 1963-ban Di Stéfanót?
Aki Madridba utazik, vagy éppen a spanyol futballért rajong, esetleg szimplán futballfüggő, annak ajánlhatunk egy futballbedekkert. Nem csupán az exkluzív képanyag miatt. Mitől lett "királyi gárda" a Real, s honnan a fehér mezszín? Meglepő, de a fehér színt az angol London Corinthians mintájára választotta az 1902. március 6-án alapított Madrid Football Club. A "királyi" jelző eredete pedig XIII. Alfonz spanyol királyhoz kapcsolódik, aki 1920-ban adott engedélyt arra, hogy a csapat használja a királyi címert - innentől hívják Real Madridnak a klubot.
Ekkor már a csapat játékosa volt Santiago Bernabéu, aki 17 szezont húzott le a fehéreknél, 1943-ban pedig klubelnök lett - az ő nevét viseli ma a Real-szentély. Az első spanyol bajnokság (1928-ban) nem a legszerencsésebben végződött a fővárosiak számára: hiába vezettek az egész pontvadászat alatt, az utolsó fordulóban kikaptak a Bilbaótól, így az első bajnoki trófea a Barca vitrinjébe került. 1932-ben azonban veretlenül nyerték meg a bajnokságot, a kapuban a 150 ezer pezetáért megvásárolt csodakapussal, Zamorával.
A következő aranyra 1954-ig kellett várni, de megérte, Bernabéu klubvezetői politikájának köszönhetően ugyanis előbb az argentin Di Stéfano, majd Gento, Raymond Kopa, 1958-ban Puskás Ferenc, egy évre rá pedig a brazil Didi érkezett Madridba. Az álomcsapat meg is nyerte az 1955/56-os szezonban rajtoló Bajnokcsapatok Európa Kupáját, sőt: 1957-ben, 1958-ban, 1959-ben és 1960-ban is! A Realnak nem volt ellenfele ekkoriban, a Kopa, Rial, Di Stéfano, Gento, Puskás csatárötösből Di Stéfano és Puskás tűnt ki leginkább: előbbi mind az öt BEK-döntőn betalált, utóbbi 1960 májusában 21 perc alatt 4 gólt lőtt az Eintracht Frankfurt elleni győztes fináléban (7:3). Érdekesség, hogy az 1957/58-as szezonban csak egyetlen csapat tudta legyőzni a félelmetes Realt - a budapesti Vasas. A sikerszéria töretlenül folytatódik Puskásék után is: a hatvanas években 10 szezonból 9-szer bajnokok, csak 1966-ban nem, akkor viszont ismét megnyerik a BEK-et.
A mélypont az 1973/74-es szezonban jött el: az UEFA Kupából már az első körben kiestek (Ispwich), a bajnokságban 18 forduló után csak 4 győzelem áll a nevük mellett, ráadásul a Johann Cruyff vezérelte Barcelona 5:0-ra kiütötte őket Madridban. 1976-ban stadionbezárással büntették a klubot, mert a Bayern elleni kupameccsen egy pályára rontó szurkoló megütötte Gerd Müllert. A krízisből nem jelentett kiutat Di Stéfano edzősködése sem: a legenda irányításával 1982-ben elveszítették a KEK-döntőt az esélytelen Aberdeennel szemben, amelynek kispadjáról egy ismerős arc dirigált: Alex Ferguson. Di Stéfano egyetlen erénye edzőként, hogy az ő keze alatt mutatkozott be az új nemzedék, amellyel a Real 1986 és 1990 között zsinórban 5 bajnoki címet nyer. Chendo, Sanchís, Martin Vázquez, Butragueno és Michel, majd a mexikói Hugo Sánchez és az argentin Jorge Valdano: ilyen kaliberű játékosokkal a Real ismét tündökölt, az 1989/90-es szezonban például 107 gólt lőttek a bajnokságban (a "szaltózó" Hugo Sánchez ebből 38-at jegyzett).
A folytatás ismert: jöttek a zaklatott kilencvenes évek, Prosineckivel, Zamoranóval, majd a "galaktikusok" korszaka. S hogy ki rabolta el Di Stéfanót? Vagy hogy mi a közös Májer Lajosban és ifjabb Albert Flóriánban? Olvassák el a könyvet!
(Dévényi Zoltán, Harmos Zoltán: Real Madrid; Aréna 2000 Kiadó, Budapest, 2005)
Az Aréna 2000 kiadó weboldaláról megrendelheti a könyvet
(stoke.city.focitipp.hu)
*****
További cikkek a rovatban
Futball a földi pokolban
Hetvenkét éve, 1945. január 27-én szabadult fel a történelem egyik legnagyobb szégyenfoltjának helyszíne, az auschwitzi lágerkomplexum. A krematóriumok között időnként futballmérkőzéseket rendeztek.
Kisbeszéd-töredék a szünetről
Nos, csak a kép kedvéért, kedves magyar bajnokság, jó hír, hogy páran lessük még a monitort, a takarót. Kevésbé jó: nem mindig tudjuk, hogy amit látunk az a valóság, vagy végtelenített felvételről valami régi program. Azaz, hogy élsz e még egyáltalán. Nagygéci Kovács József a "szünetről".
„Tengerben a tenger”
Július 14-én, csütörtökön, 66 éves korában meghalt Esterházy Péter író, Esterházy Márton testvére. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF egy személyes történetet idéz fel a futball iránt rajongó EP-ről. Jelen időben beszélünk róla.
„Magyaros, csípős”
Állandó posztolónk, SZOMBATHY PÁL újságíró tökélyre fejlesztette a minimált az előzetes esélylatolgatás során. Rövid, de velős. Eb-körkérdések.
, focitipp
Magyarország futballban is világirodalmi tényező
A cím legföljebb azok számára szorulhat némi magyarázatra, akik nem hallottak még a magyar íróválogatottról. Remélhetőleg ők vannak kevesebben. Különösen ama három feledhetetlen famagustai (Észak-Ciprus) nap után, amikor a csapat nemzetközi színtéren is – újra – letette névjegyét. Nem is akárhogy! –…
Kőrösi Zoli halálára
Tegnap meghalt egy magyar író, aki szeretett focizni, és tudott is írni a fociról. A logikai láncolatból ne maradjon ki az se, hogy tudott is focizni, és szeretett is írni. Szegő János búcsúzik tőle.
Nyerjen könyveket a Focitippel!
Itt a Focitipp nagy könyvnyeremény-akciója. Hat nyertes összesen 18 könyvet nyerhet meg a játékban, amely a Facebookon zajlik.
A Professzor visszaemlékezései
Mit tudhatunk meg Andrea Pirlóról a Gondolkodom, tehát játszom című önéletrajzi könyve alapján? Rengeteg mindent – de azért várjuk a folytatást. Könyvkritika.
Egy Dózsa-regény vége
Szusza, Bene és Törőcsik – három egykori futballsztár egy fotón. Szegő János új sorozata a kultúrszekcióban: "egy kép alá".
