2016.03.25., Kiss Tibor Noé

Készülünk az Európa-bajnokságra, az első állomás a horvátok elleni találkozó lesz a Groupama Arenában.

Nemrég volt harminc éve, hogy a magyar válogatott 3:0-ra legyőzte Brazíliát a Népstadionban. 1986 tavasza volt az utolsó, amikor a magyar válogatott úgy játszott barátságos mérkőzéseket, hogy azok egy nagy tornán való fellépés előkészületei voltak. Azóta megszoktuk, hogy a tavaszi felkészülési mérkőzéseknek nincs hangulatuk, inkább csak hangzatos nyilatkozatokat kapunk az aktuális szövetségi vezetőktől és kapitányoktól: építjük a távoli jövőt! Most is ez történik, azonban végre igazi téttel: Bernd Storck csapata a tavaszi felkészülési meccsek után az Európa-bajnokságon élesben bizonyíthat Portugália, Ausztria és Izland ellen.

 

A felkészülés első állomása a szombati, Horvátország elleni találkozó – a német szövetségi kapitány szerint ez a meccs azért fontos nekünk, mert a horvátok hasonló stílusban játszanak, mint a csoportban ránk váró örök rivális, Ausztria. Ez a megállapítás nemcsak a játékrendszerre vonatkozik (mindkét csapat 4-2-3-1-es felállásban szerepel), hanem a játék jellegére is. Mindkét csapat támadó felfogást képvisel, labdabirtoklásra törekszik ellenfelével szemben, az Eb-selejtezők során számos statisztikában (lövések száma meccsenként, labdabirtoklás mennyisége) hasonló mutatók jellemzik Ausztria és Horvátország válogatottját.

 

Persze, s ez számunkra érdekesebb, a Nemzeti Sport által idézett InStat elemzőrendszer Eb-selejtezős adataiból a magyar válogatottról is sok hasznos információt megtudhatunk: lesz mit gyakorolni a horvátok ellen! A rögzített szituációk kihasználásában és a fejjátékban jók vagyunk, több olyan mutató is van azonban, amelyek alapján nemhogy az Európa-bajnokságon nem lenne keresnivalónk, hanem egyenesen Európa alsóházához tartozunk. Az Eb-selejtezőket (azaz 53 európai országot) elemző rendszerből kiderül, hogy a magyar válogatott csupán a 42. helyen áll a labdabirtoklást összegző adatsorban. Ennél is nagyobb probléma, hogy hosszabb ideig (a statisztikák a 45 másodpercnél tovább tartó labdabirtoklást tekintik ilyennek) meccsenként átlagosan csupán háromszor voltunk képesek gurigázni – ebből következik, hogy sokat futunk a labda után, hamarabb elfáradunk, a hajrában gólokat kapunk. Ami azonban igazán kiábrándító, hogy nagyon kevés volt az úgynevezett kulcspasszunk a mérkőzéseken, még kevesebb a sikeres kulcspassz – ezen a téren (fájdalom!) Andorrával és Gibraltárral vagyunk egy szinten, az osztrákok és a horvátok sokkal előrébb tartanak nálunk, a spanyolok a csillagokban járnak.

 

Meccsenkénti kulcspasszok száma/sikeres kulcspasszok

1. Spanyolország            29/16

5. Ausztria                       19/10

11. Horvátország             18/9

43. Magyarország           7/3

48. Gibraltár                    7/2

53. Andorra                     1,4/0,6

 

Olyan ellenféllel találkozunk tehát szombaton a Groupama Arenában, amely az Eb-selejtezők során mérkőzésenként átlagosan hattal több lehetőséget dolgozott ki. Ráadásul a horvátokkal szemben nem is túl fényes a mérlegünk. 1940-ben Dudás János góljával megvertük Horvátországot, ezen kívül azonban többször nem nyertünk. Két tétmérkőzésünk volt egymással szemben, a 2006-os világbajnoki selejtezőkön a Lothar Matthaus vezette csapat Zágrábban 3:0-ra kikapott, Budapesten 0:0 lett a végeredmény. A horvátok a játékoskeretük alapján az elmúlt két évtizedben rendre Európa legjobbjai közé tartoznak, de nagy tornán utoljára 2008-ban jutottak tovább a csoportkörből. Az osztrák-svájci rendezésű Eb-n Törökország ütötte ki őket tizenegyesekkel a negyeddöntőben. A horvátok legnagyobb sztárjai közül a barcelonás Ivan Rakitic és Mark Pjaca nem játszhat a feltehetően teltházas Groupama Arenában, de a csapatkapitány, Darijo Srna is kisebb sérüléssel bajlódik. Az Izraelt szerdán 2:0-ra legyőző együttest lázas betegség miatt elhagyta a Fiorentina csatára, Nikola Kalinic is. Érdekesség, hogy az izraeliek ellen Marcelo Brozovic és Ivan Perisic volt eredményes – mindkét futballista az Interben szerepel, csíkos után kockás mezben is kiváló formát mutatnak.

 

A magyar keret legnagyobb hiányzója Lovrencsics Gergely lesz, bekerült a keretbe az MTK-s Bese Barnabás. Bernd Storck folytatja a fiatalítást: az elmúlt hetekben két rutinos játékostól (Vanczák Vilmos és Leandro) vett fájó búcsút, a jövőben rájuk már nem számít. A helyzet egyébként most is ugyanaz, mint a magyar válogatott mérkőzései előtt általában. Dzsudzsák Balázs idegenlégiós kálváriája folytatódik, a szélső utoljára február 27-én játszott végig mérkőzést a csapatában (akkor a Bursaspor az ő gólpasszának köszönhetően nyert Eskisehirben). Nemanja Nikolics rekordokat döntöget Lengyelországban, legutóbb a lengyel kupa elődöntőjében mesterhármast szerzett, majd a Lech Poznan elleni bajnokin duplázott. Németh Krisztián messze földön rugdossa a gólokat, az USA után immár Katarban, Szalai küszködik Hannoverben. Az egyetlen igazi változás: Kleinheisler László be-beállogat a Werder Bremenhez, biztató dolgokat mutat. Ugyanezt várnánk a magyar válogatottól is az Üllői úton, biztató dolgokat.