Signal loss detected
Portugália–Magyarország 3:0
Mit lehet mondani erről a meccsről?
Mindent elmond róla egy statisztika: az első félidőben kaptunk két gólt, miközben játékosaink összesen kétszer szabálytalankodtak az Eb-győztes ellen. Lisszabonban minden hiányzott, ami miatt a magyar válogatottnak az elmúlt egy-két évben drukkolni tudtunk. Ilyen bágyadt játékot utoljára Bukarestben láttunk, már csak az kellett volna, hogy Vinícius és Lang egymásnak szaladjon. Agyrázkódás, szörnyűség! A középpályán alibipasszok, egyetlen lefordulást, gyorsítást vagy trükköt nem láttunk. Gyurcsó és Dzsudzsák ívelései a semmibe, Szalai lövése a lisszaboni buszpályaudvarra, Gera Zoltán és Nagy Ádám, tragédia a négyzeten. Szögletünk nem volt, ötletünk se. Egy csel? Mintha eszébe se jutott volna senkinek.
Lehangoló a meccs utáni propagandagépezettel szembesülni. Hajdú B. István kommentátor a szünetben még az első öt percről beszélt „jó kezdés” gyanánt. A meccs után módosított: „biztató első huszonöt perc”, mondta. Vincze András (NSO) még ennél is tovább ment: „Most bele kellene kapaszkodni harminc percbe (…), mert a portugálok vezető gólja előtti időszakban mintha az Eb-n látott magyar válogatott tette-vette volna a labdát.” Aztán jöttek a szokásos magyarázatok arról, hogy a magyar játékosok nem játszanak ilyen nagy stadionokban, hogy nincs tapasztalatuk a tétmeccseken meg hogy ők a Bolognában futballoznak és nem a Real Madridban. A kedvencem Storck kijelentése: „a portugálok előrébb tartanak”.
A nagy francokat. Még néhány ilyen meccs, néhány ilyen hazug magyarázat, és megint ugyanott tartunk majd, ahol pár ével ezelőtt. Duma helyett nézzük meg a harmadik gólt: Cé a sorfalba beálló két portugál társ helyén csavarja a kapuba a labdát. Ezt a trükköt talán a kilencvenes években láttam először valami UEFA-kupa meccsen. S most sajnos Gulácsiék is megették.
„Ha portugál lennék, élvezném. De magyar vagyok, várom a végét” – mondta a 85. percben Hajdú B. István kommentátor, majd a tévé képernyője elfeketedett. Signal loss detected.
További cikkek a rovatban
Leekens, a jól helyezkedő kalandor?
Néhány nappal ezelőtt olvastam el az Index interjúját Georges Leekens-szel, a magyar válogatott frissen kinevezett szövetségi kapitányával. Azt hittem, káprázik a szemem, és még mindig nehezen tudom értelmezni az olvasottakat.
Very Important Drukker
Szóval az történt, hogy péntek reggel fölhívtak az MLSZ-től, hogy a Szurkolói Klub szokásos internetes totóján én nyertem meg a VIP-belépőt. Beszámoló a Groupamából, a Magyarország–Costa Rica meccsről.
Siralomvölgy, ez a mi hazánk
Búsongunk, gyanakszunk, utálkozunk, irigykedünk. Siralomvölgy, jelen pillanatban ez a mi hazánk.
Védőháló – nélkül…
…párszor már vérig sértettek, mióta szúr a borostám, de olyan sunyi, aljas érzést csak ritkán jegyzek fel, mint amit az idegenbeli meccseken szoktam a füzetembe írni – betelt a füzetem!
"Egyet béengedek úgyis"
Székelyföldön nyaraltunk, szembe jött velünk egy plakát, így hát meccsre is mentünk. Megérte. Zeteváralja–Székelyvarság rangadó a román kupában.
Öt pontban a Vidi elmúlt hetéről
Az elmúlt hét napban a Videoton megnyerte harmadik körös EL-párharcát a Bordeaux ellen, elkerülte a legnehezebb ellenfeleket a playoffkör sorsolásán, majd idegenben megverte a Mezőkövesdet.
Őrült hajrá vagy fogadási csalás?
Feltűnően sok sorsdöntő gól születik az NB I-es mérkőzések utolsó perceiben? Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem az a csapat győz, amelyik megszerezte a vezetést? Átböngésztük az elmúlt tizenhat NB I-es szezon mérkőzéseit, és meg kellett állapítanunk, hogy a magyar bajnokságban újabban tényleg töb…
Gera, ne csússz be!
- Bajnokok Ligája
- Európa-liga
- Midtjylland
- Ferencváros
- Budapest Honvéd
- Videoton
- Nomme Kalju
- Hapoel Beer Seva
Három magyar csapat maradt versenyben a nemzetközi kupákban, és az, amit láttunk tőlük ezen a héten, valamivel jobb, mint az utóbbi évek termése. A rémálom-meccsek (Tirana, Torpedo Zsodino, Zseljeznicsar) ezúttal elmaradtak.
Kikaptunk, benne van, lesz jobb
Magyarországon, nem kell aggódni azért, hogy a futball lekerül esetleg az újságok címlapjáról. A „magyarfoci”, így egybe, hallatni akar magáról, azt akarja, hogy róla beszéljenek, önző egy teremtés.
