Mindent a Milanról
Könyvajánló
Az Arena 2000 Könyvkiadó 1999 óta adja ki az adott évben Bajnokok Ligája győzelmet szerző csapatok történetét feldolgozó kiadványokat. Semmi kétség, ezek közül a legalaposabb a Misur Tamás által jegyzett háromszáz oldalas Milan-könyv.
Amit itt nem olvashatunk el a milánói vörös-feketékről, azt nem is érdemes tudni. A könyv első része a klub történetét mutatja be a kezdetektől egészen 2003-ig, a hatodik BEK/Bajnokok Ligája győzelem megszerzésének évéig. Megtudhatjuk, hogy az AC Milan megalapítása egy nottinghami születésű cipőfűző-kereskedőnek, Herbert Kilpinnek köszönhető. Kilpin már Nottinghamben is olasz kötődésű volt, hiszen a Garibaldi Reds nevű csapatban futballozott. Olaszországban letelepedve aztán olyannyira meghatotta a helyiek lelkesedése, hogy 1899 decemberében megszervezett egy találkozót, ami egyben a Milan Cricket and Football Club (az AC Milan elődje) megalapítását is jelentette. A csapat színeit maga Kilpin válaszotta ki: a vöröset azért, mert az ördögöt jelképezte, a feketét pedig azért, mert az félelmet kelt az ellenfélben.
És így tovább. Minden bekezdésben újabb és újabb exkluzív információkhoz jutunk. Megtudhatjuk, hogy a klub legendás elnöke, Piero Pirelli külön kívánsága volt, hogy a San Siro stadiont ne vegye körül futópálya. Megtudhatjuk, hogy az olasz futball első átigazolása is a Milan nevéhez kötődik: 1910-ben a Cevenini-testvérek évi 6000 lírás fizetésért hagyták el a Milant a városi rivális Inter kedvéért. Megtudhatjuk, hogy a Milan elnökei közül a Berlusconi-éra előtt többen is anyagi csődbe kerültek: Albino Buticchi 1975-ben öngyilkosságot kísérelt meg, de olyan "balszerencsésen" lőtte magát fejbe, hogy csak megvakult. Tizenegy évvel később pedig Giuseppe Farina volt az, aki az adósságai elől Kenyába (mások szerint Dél-Afrikába vagy Dél-Amerikába menekült). Ugyanilyen alaposan újraélhetjük a 2002/2003-as szezon történéseit, a bajnoki cím elvesztését, és a Bajnokok Ligájának megnyerését: majd nyolcvan oldal foglalkozik a Milan legutóbbi nagy diadalának felidézésével. Szokás szerint számtalan háttérinformációval: gondolták volna, hogy a vörös-feketék már-már klasszikussá vált középpályás rombusz-alakzatát nem is Carlo Ancelotti, hanem az általa csak - talán éppen ezért is - Professzornak nevezett Andrea Pirlo találta ki? A szerző egy teljes részt szentel a 2003-as hősök bemutatásának, de a könyv végén nem maradnak ki a Milan leghíresebb játékosainak életrajzai sem. Az olasz futball és a Milan szerelmeseinek nincs más választásuk: irány a legközelebbi könyvesbolt.
Hárman a svédasztalnál
Alighanem mindenki a holland Van Basten-Rijkaard-Gullit triót tartja az AC Milan legismertebb hármasának. Pedig az ötvenes években már volt a Rossoneriknek egy hasonló erősségű légióskülönítménye: a Gre-No-Li elnevezésű svéd belsőhármas (a név Gren, Liedholm és Nordahl nevéből származik). Elsőként Gunnar Nordahl került Milánóba. A középcsatárt 1949. január 22-én háromezer tifosi várta milánói pályaudvaron, óriási káoszt okozva. Várakozásuk nem volt alaptalan: a center 291 bajnokin 225 gólt szerzett a Milan színeiben, amivel klubcsúcstartó. Ötszörös olasz gólkirály, ráadásul első teljes szezonjában (1949-50) 35 gólt lőtt - egy szezonban ez azóta is rekordnak számít. Sokan mégis Gunnar Grent tartották a legjobbnak közülük: az ötvenes évek Maradonájának. Gren még 56 évesen is játékosedzője volt a negyedik ligás Oddevoldnak. Egy halálára írt nekrológ szerint "csak azt bánta, hogy nem olasznak született". A legtöbb meccset Niels Liedholm játszotta a svédek közül a Milanban (359 mérkőzésen 81 gól). Pontos játékát egy anekdota jellemzi: amikor egy alkalommal rosszul passzolt, a San Siro közönsége öt percig felállva tapsolt. Később edzőként is sikereket ért el: a Milan tizedik bajnoki címét olyan futballistákkal érte el 1979-ben, mint Fabio Capello, Walter Novellino, Franco Baresi és Gianni Rivera.
(ktn.focitipp.hu)
*****
További cikkek a rovatban
Futball a földi pokolban
Hetvenkét éve, 1945. január 27-én szabadult fel a történelem egyik legnagyobb szégyenfoltjának helyszíne, az auschwitzi lágerkomplexum. A krematóriumok között időnként futballmérkőzéseket rendeztek.
Kisbeszéd-töredék a szünetről
Nos, csak a kép kedvéért, kedves magyar bajnokság, jó hír, hogy páran lessük még a monitort, a takarót. Kevésbé jó: nem mindig tudjuk, hogy amit látunk az a valóság, vagy végtelenített felvételről valami régi program. Azaz, hogy élsz e még egyáltalán. Nagygéci Kovács József a "szünetről".
„Tengerben a tenger”
Július 14-én, csütörtökön, 66 éves korában meghalt Esterházy Péter író, Esterházy Márton testvére. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF egy személyes történetet idéz fel a futball iránt rajongó EP-ről. Jelen időben beszélünk róla.
„Magyaros, csípős”
Állandó posztolónk, SZOMBATHY PÁL újságíró tökélyre fejlesztette a minimált az előzetes esélylatolgatás során. Rövid, de velős. Eb-körkérdések.
, focitipp
Magyarország futballban is világirodalmi tényező
A cím legföljebb azok számára szorulhat némi magyarázatra, akik nem hallottak még a magyar íróválogatottról. Remélhetőleg ők vannak kevesebben. Különösen ama három feledhetetlen famagustai (Észak-Ciprus) nap után, amikor a csapat nemzetközi színtéren is – újra – letette névjegyét. Nem is akárhogy! –…
Kőrösi Zoli halálára
Tegnap meghalt egy magyar író, aki szeretett focizni, és tudott is írni a fociról. A logikai láncolatból ne maradjon ki az se, hogy tudott is focizni, és szeretett is írni. Szegő János búcsúzik tőle.
Nyerjen könyveket a Focitippel!
Itt a Focitipp nagy könyvnyeremény-akciója. Hat nyertes összesen 18 könyvet nyerhet meg a játékban, amely a Facebookon zajlik.
A Professzor visszaemlékezései
Mit tudhatunk meg Andrea Pirlóról a Gondolkodom, tehát játszom című önéletrajzi könyve alapján? Rengeteg mindent – de azért várjuk a folytatást. Könyvkritika.
Egy Dózsa-regény vége
Szusza, Bene és Törőcsik – három egykori futballsztár egy fotón. Szegő János új sorozata a kultúrszekcióban: "egy kép alá".
