2017.02.20., 23:55

Mérkőzés közben bosszúsan jegyzeteltem újabb és újabb, lassan megszokottnak mondható hibáinkat. Arra gondoltam, mivel 2003 óta rendelkezem a mélcímével, megírom Arsène Wengernek, melyek ezek. Diadal Suttonban.

2017.02.16., 17:25

Csüggedni nem szabad, reménykedni csacsiság. Önbizalom-növelőnek azonban máris ott a jövő hétfő, amikor imádott mannschaftunk a rettenetes hírű, ötödosztályú Sutton Unitedhez látogat FA-kupa-továbbjutás céljából. Az Arsenal passzív hozzáállással sokkolta a Münchent. BL-ideg.

2017.02.12., 13:30

A Hull tigrisei nem fogatlan dzsungelveteránokként kóvályogtak a pályán, akiknek megváltás az év végi kiesés a Premier League-ből, mert akkor szeptembertől önfeledten lehet piálni – ellenkezőleg, lendületes ellentámadásokkal rémisztgető fenevadakat láttam. Hogy aztán mi lett a sorsuk, más kérdés. (Arsenal–Hull City 2:0)

2017.02.04., 18:25

Hazard-ra nem érdemes szót pazarolni, látni se bírom a magyarok elleni speedes nyargalászása óta, Fabregas gólját egykori klubja ellen pedig pont úgy definiálnám, ahogy a kapu maga: visszaokádta a lasztit. Összeomlás.

2017.02.04.

Mint az összecsuklós játékzsiráf, olyan most az Arsenal. A védőfal elméletben stabil, ami a támadókat illeti, kolbászból van a kerítés, a középpályás sor azonban vékonyka, akár az alultáplált malac. Minden a Chelsea győzelme mellett szól. (Előzetes a Chelsea–Arsenalhoz, Arsenal-szívvel)

2017.02.01., 16:00

Neked pedig, kedves Watford, azt üzenem, ha már volt képed beleköpni bajnoki ábrándjaink levesébe, s jónak láttad megpattanni ezzel a számodra tök fölösleges három ponttal, összezavarva a tabella élén mindent, amit össze lehetett, merjél nagyot álmodni, és legyél te a bajnok. Londont eső áztatta szét, Mustafi már nem veretlen.

2017.01.29., 13:05

A súlycsoport: pehelykönnyű, a végeredmény: K.O. Egy ún. tök jó szombat este összegzése az előbbi mondat, amelyen – mi, az Arsenal – leugrottunk egy kicsit délre átmozgatni tagjainkat. Pedig volt ok aggodalomra: a múltkori játékvezető-fenyítésért a lelátóra száműzött menedzserünk olyan felforgatott kezdőt rakott össze, hogy azon sem csodálkoztam volna, ha a kapuban a négy éve eligazolt Almunia áll. A southamptoni síró kisfiú igaz története.

2017.01.24., 11:00

Szép kis szecessziós mérkőzést játszottunk hétvégén a Burnley ellen. Hullámok, indázás, lüktetés – ezek vagyunk mi. Megannyi egymásba fonódó és magába visszatérő vonal, pompás ívek és kanyarok – de gól sehol. Csupa szépség, csupa látvány, csupa tájlíra – csakhogy szánkból kilógó hőmérővel, a szobából nézzük ezt a vadregényes tájat. Egy meccs, amit meg lehetne nyerni 673:1-re, és a 45. percben még mindig 0:0 az állás. (A vége aztán 2:1 >>>)

2017.01.15., 16:00

A walesiek az első félidőben rendesen ránk ijesztenek, pergőtűz alá veszik higgadt apukánk, Čech kapuját. Utána viszont kiürülnek a tárak, elfogy a puskapor, s valahogy a vezetést is megszerezzük. Wenger mester se tétlen, szünetben lekever egy-két taslit, és máris jókedvűen fociznak a srácok.

2017.01.08., 15:05

Végre a kellemes hangú Fülöp László közvetít. Nagy kedvenc; sok Roma-meccset néztem végig a szpíkerkedésével. Nála nagyobb tisztelettel senki nem tudta kimondani évfolyamtársam, Francesco Totti nevét. Jelentős kommentátoroknak vannak nagy mondataik. Szombat este neki is lett egy újabb: „Giroud király megint megmentette az Arsenalt a végén.” Oké, a „királyt” én csempésztem bele. (Folytatása következik.)