Hol van már az Aranykor? (1. rész)
Ötrészes sorozatunkban áttekintjük az olasz futball anyagi hátterét. Első részünkben a kilencvenes évek aranykorát idézzük fel, amikor a klubok háromszor annyi pénzt költöttek, mint most. A helyzet mégis javul.
Hol van már az Aranykor? (1. rész) >>>
Ahol „kolbászból van a kerítés" (2. rész) >>>
Jön az újhullám!? (3. rész) >>>
A „kukázók": a Serie A szegényháza (4. rész) >>>
Beszéljenek a számok (5. rész) >>>
Augusztus 31-én este hét órakor véget ért Olaszországban az idei nyári átigazolási szezon. Bergamótól Messináig hol több, hol kevesebb elégedettséggel dőlhettek hátra klubvezetők, menedzserek, mondván az ő munkájuknak egy fontos része lezárult, mindenütt kialakultak a keretek, most már csak a futballszakmáé, az edzőké és játékosoké a főszerep. A következő hónapokban dől el, melyik klubnál volt zseniális befektetés, és melyiknél kidobott pénz az a körülbelül 215 millió euró, amelyet az A liga klubjai együttesen játékosok igazolására fordítottak. Az utóbbi napokban számtalan (futball)szakmai elemzés, prognózis és esélylatolgatás született az előttünk álló bajnoki szezon kapcsán. Csapatokról, átigazolásokról, várható kezdőcsapatokról, azaz szinte mindenről, ami a futball szakmai részét érinti. Egy visszatekintés keretében azonban érdemes más aspektusokból is megvizsgálni a nyári holtszezon átigazolási eseményeit. A célkeresztben ezúttal a nyári calciomercato pénzügyi háttere, az átigazolási stratégiák és trendek, valamint a Serie A általános helyzete 2006 kora őszén.
Megint költenek
Ezen a nyáron a becslések és hivatalos közlések (sajnos utóbbira kevesebb példát láthattunk) szerint a liga klubjainak 215 milliót sikerült eltapsolniuk. Ez az összeg már emelkedő tendenciát mutat a tavaly elköltött 160-170 millió euróhoz képest, ráadásul idén az általában a piacon aktív és sokat költő, de ezúttal a Serie B-be száműzött Juventust sem számíthatjuk ide. Megállni látszik tehát az elmúlt négy-öt évben kialakult trend, a játékospiacon elköltött összegek ismét emelkedtek. A „hét nővér" időszaka
A calcio kedvelői nem kis nosztalgiával tekintenek vissza a kilencvenes évek aranykorára, a „sette sorelle" (a hét nővér) időszakára, amikor az sem volt ritka, hogy egy nyár folyamán 1000-1200 milliárd régi líra (mai áron közel 5-600 millió euró) cserélt gazdát átigazolások kapcsán. Ám utólag kiderült, amit már akkor is sokan sejtettek. Az aranykor a legtöbb klubnál mesterségesen fenntartott, minden alapot nélkülöző törékeny jólét volt, hála az eszetlen költekezésnek, a fedezet nélküli kifizetéseknek, a sok esetben felelőtlen gazdálkodásnak.A XXI. század eleje már nem a calcio aranykoráról szól, messze került a „sette sorelle" álomképe. Sokkal többet hallottunk a kilencvenes évek csillogó elitcsapatainak anyagi ellehetetlenüléséről vagy teljes összeomlásáról. Rómából, Firenzéből, Pármából, Nápolyból tartozásokról és csődről szóltak a hírek, de se szeri, se száma azoknak a kisebb kluboknak, amelyeket szintén megrázott vagy el is söpört az évezred eleji itáliai futballrecesszió (Venezia, Como, Reggiana, Ancona, Perugia és a sor még folytatható lenne).
Római racionalizálás
A két római óriásklub (és különösen a Lazio) esetében többször is előfordult a közelmúltban, hogy a hitelezők és az olasz licenszbizottság jóindulatára volt szükség a csapatok első osztályú indulásához. Az olasz klubok azonban az utóbbi két évben már a racionalitások mezejére léptek. Úgy tűnik, hogy a megrendült klubok tanultak a kemény leckéből: a legtöbb bajba jutott egyesületnél újra a földre szálltak a fizetések; az átigazolások és kiadások tekintetében pedig mindenki igyekszik addig nyújtózkodni, ameddig a takarója ér.Ezt a Lazio és a Roma esetében az időről időre közétett mérlegbeszámolók (ne feledjük, mindkét klub a tőzsdén jegyzett nyílt részvénytársaság) is bizonyítják, amelyekből világosan kiderül, hogy a rómaiak leálltak az „adóssággyártással". Sőt, a negyedéves jelentések szerint nem egyszer már szerény nyereséget is tudtak realizálni. (Feltéve persze, hogy ezek valós adatokat tartalmaznak, mert a Roma esetében még az utóbbi időkben is felmerült bizonyos mérlegadatok manipulációjának gyanúja...) Ez persze nem jelenti azt, hogy bődületes adósságaik eltűntek volna. Azokat ugyanis mindkét klub maga előtt görgeti, az adósságok törlesztése pedig még hosszú ideig megköti mindkét klub vezetőinek a kezét az átigazolások kapcsán.
(folytatása következik)
(szg.focitipp.hu)
*****
További cikkek a rovatban
Conte, Simeone és az NB I-es nyilatkozatok
Nem mondhatni, hogy a BL csoportkörének utolsó fordulójában túl nagy izgalmakat kellett volna átélniük a szurkolóknak. A PSG megőrizte a csoport első helyét, a Roma megelőzte a Chelsea-t, kiesett az Atlético. Kábé ennyi.
Prémium párizsi
- Bajnokok Ligája
- Neymar
- Dani Alves
- Edinson Cavani
- Chelsea
- Manchester United
- PSG
- Bayern München
- Juventus
- Barcelona
Fiatal futballsztárok repítik a PSG-t, bekövetkezik a generációváltás az európai topfutballban?
Angol gólokban tobzódunk
Megint az angolok… A Manchester City a bombaformában lévő Napolinak rúgott négy gólt idegenben, a Tottenham futballsulit tartott a BL-címvédő Real Madridnak.
Kékre verték Rómában a kékeket
A Bayern München és a PSG biztosan ott lesz a legjobb tizenhat között a Bajnokok Ligájában, de szinte biztosan továbblép majd a Roma, a Chelsea, a Manchester United és a Barcelona is.
Újhullámos olasz klubfoci
Az idei szezon eddigi legjobb BL-meccsét játszották Londonban: Chelsea–Roma 3:3. Gólzápor két olasz edzővel a kispadon!
Guardiola egyik legnagyobb győzelme?
Újra az angolok voltak a főszereplők a Bajnokok Ligájában: rangadót nyert a Manchester City, idegenben állította be a BL-rekordot a Liverpool, a címvédő otthonából rabolt pontot a Tottenham.
Totális német futballblama
- Bajnokok Ligája
- Európa-liga
- Borussia Dortmund
- 1. FC Köln
- Hertha BSC
- Bayern München
- Hoffenheim
- RB Leipzig
A héten mind a hat német csapat veszített a nemzetközi kupaporondon. A legnagyobb bukás a Bayern Münchené, Ancelottit menesztették.
Isztambulban a füldugó sem segített
A lipcsei játékosok nem bírták a fülsiketítő zajt Isztambulban, könnyen nyert odahaza a Napoli és a Sevilla, Cristiano Ronaldo örök.
Az ember, aki fut
A képzés lehet akármilyen licenszes, akárhány műfüves pályán zajló és akárhány milliárd TAO-ból megfinanszírozott. Egyetlen gyönyörűen megtervezett, jó elgondoláson alapuló és rendszerben gondolkodó elmélet sem "csinál" olyan focistákat, mint Vardy, aki azt az egyet képviseli, ami nélkül semmit sem…
Majdnem le lettünk
Csütörtök este megnéztem az Arsenal hazai meccsét a Köln ellen. Ötven percig azt gondoltam, nem kellett volna, mert annál, amit láttam, pontosabban, amit a gépből olykor kínos óvatossággal fölpillantva észleltem, még a dolgozatjavítás is gyümölcsözőbb.
