Rövid jegyzet a mi tiszta futballunkról
, gj
Elmúlt a tél, elmúlik majd a tavasz is, a kényes ügyeket egyre
kevesebben piszkálják majd, mígnem egy napon "bizonyítékok hiányában"
az egészet "ad acta" helyezik...
A labdarúgás, mint tudjuk, olyan sportág, amelyben két, egyenként tizenegy tagú csapat játszik egymás ellen, s a cél az, hogy:
1 - a labdát lábbal vagy fejjel az ellenfél kapujába juttassák,
2 - törvénytelen vagyonszerzési módszerrel (értsd: csalással) előre megbeszélt, és fogadóirodákban nagy tétért megjátszott eredményt érjenek el,
3 - a második pontban vázolt, s a köznyelvben csak "bundázásnak" nevezett manipulációs tevékenységet úgy hajtsák végre, hogy a lelátón helyet foglaló, saját csapatával szemben elfogult, éppen ezért sok dolog fölött szemet hunyó szurkolónak lehetőleg semmi se tűnjön föl.
Futballunk, legalábbis eleddig azt hittük, a fentebbi kritériumoknak maradéktalanul megfelel, mivel a labdarúgócsapatok közötti vetélkedés minálunk a közhiedelem szerint a szervezett gazdasági bűnözés húzóágazata. De elbizonytalanodtunk.
Hátha minden tiszta, szűzies és patyolatfehér, mi pedig az örökös intrikálók táborába tartozunk, azok közé, akik a kákán is csomót keresnek, s akik nem hiszik el, hogy a tizenegyest háromból háromszor az égbe lehet rúgni. Végül is nem zárható ki, hogy mi látjuk rosszul, nem igaz?
Mostanság már abban sem vagyunk biztosak, nem álmodtuk-e az egész téli bundaügyet. Létezik egyáltalán a bochumi ügyészség? Sehol egy hír, egy tudósítás arról, hogy mik a fejlemények. Dörzsöljük a szemünket, hogy jól látunk-e, de igen, ezek itt azt írták, hogy december végére minden kiderül.
Nem derült ki semmi. Illetve az kiderült, hogy ide a földrengés is kevés. Amilyen lelkesen követelték a megtisztulást a magyar futball közszereplői akkor, olyan nagy most a csönd. Akár egy bűzös, nagyokat hallgató mocsár. Amely néha bugyborékol, böffent egyet, s olyankor kiszivárog ez-az, például hogy a Honvéd játékosai állítólag 20 millió forintért árulták a tavalyi kupadöntőt a Győri ETO-nak (írta a Nemzeti Sport). Máskülönben semmi.
Elmúlt a tél, elmúlik majd a tavasz is, a kényes ügyeket egyre kevesebben piszkálják majd, mígnem egy napon "bizonyítékok hiányában" az egészet "ad acta" helyezik, a fehérgalléros keresztapák nagy vigasságára.
Ennyit a mi makulátlan, szűzies futballunkról.
(gj)
*****
További cikkek a rovatban
Színház az egész (futball)világ!
Tartozom egy vallomással. Nem másnak, magamnak. Egy ideje alig nézek focit. A tabellákat persze frissítem, minden nap, szünet nélkül.
Ki lesz a Focitipp szakértője?
Tippjátékot indítunk a Focitippen, amely miatt egész évben lesz miért izgulni: az alábbi kérdésekre ugyanis a válaszokat csak jövő tavasszal kapjuk majd meg.
, kl
"Most már olyan komoly baj csak nem jöhet"
Sokszor mondják, felejtsük el az Aranycsapatot és ez igaz, de emlékezni mindig kell valamire. Az elmúlt időszak legnagyobb futballsikere továbbra is egyértelműen a Fradi BL-szereplése volt az 1995/96-os idényben. 1995. augusztus 9-én, a Fradi megtette az első lépést. Húsz évvel ezelőtt. Emlékezünk.…
, kl
”Rúgtunk egy öngólt, aztán még egyet”
A Videoton megszerezte első győzelmét a 2015/16-os idényben, de a diósgyőri mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes.
, ktn
Idézzük fel az Egervári-korszakot!
A finnekkel szemben hagyományosan szerencsések vagyunk, de most nem csak ebben bízhatunk. A "tavaszi idény" utolsó selejtezője következik a magyar válogatott számára, Helsinkiben. Hatalmasat léphetünk a továbbjutás felé.
, ktn
Focira várva
Az idei Afrikai Nemzetek Kupájáról hiányzik az afrikai futball két legnagyobb csillaga: Samuel Eto' és Didier Drogba. Érdemes lesz nézni a meccseket?
, ktn
, hb
A "Futball Hete": Misszió vagy bisznisz?
Ma este elrajtol az Eb-selejtezők második (és aztán a harmadik) köre, avagy jön a "Futball Hete". De kell ez nekünk?
, ktn
José Mourinho és a magyar utánpótlásnevelés
Ne szépítsük, borzasztó szomorú volt nézni ezt a riportnak álcázott vergődést. - Jegyzet a Sport TV felejthetetlen José Mourinho-interjúja ürügyén.
