2006.11.26., focitipp.hu

Az Olympique Lyon pár napja ismét megelőzte a Real Madridot a BL csoportkörében, a bajnokságban pedig utcahosszal vezet. Hogyan jutott ilyen magasságokba ez a majd húsz éve még másodosztályú francia klub? Második rész.

A csúcs megközelítése és a katarzis éve

1999-re Jean-Michel Aulas elnök úgy érezte, itt az ideje, hogy szintet lépjen az egyesület, Sonny Anderson francia rekordösszegért történő leigazolása a Barcelonától pedig tökéletes lépésnek bizonyult. Az idény végére az Olympique a harmadik helyet, Anderson pedig a gólkirályi címet szerezte meg. Lacombe 2000 nyarán végül úgy döntött, átadja helyét Jacques Santininek, a Sochaux tehetséges szakvezetőjének, ő maga pedig a klub brazíliai igazolásaira fordította minden figyelmét. Ez többek között azt eredményezte, hogy a következő évben sikerült leigazolniuk a szabadrúgás-specialista Juninho Pernambucanót, és az immár Barcás, világbajnok Edmilsont. Első szezonját Santini eredményesen zárta, hiszen a Lyon a Ligakupa megnyerésével első trófeáját szerezte 1973 óta. Egy epikus meccsen, a Stade de France-ban, nyolcvanezer néző előtt (amelynek több mint a fele a Lyonnak drukkolt) a Monaco ellen Patrick Müller hosszabbításban lőtt gólja révén 2-1-re nyert az OL. Santinit azonban nem tudták elfogadni a szurkolók, mivel úgy érezték, egy ilyen kezdőtizeneggyel (a kapuban Coupét, a védelemben Deflandre, Cacapa, Edmilson, Müller, a középpályán Dhorasoo, Foé, Malbranque, elől pedig a Govou, Anderson, Marlet hármas) nem szabadna védekező focit játszatni. A kupasiker mellett a bajnokságban második helyen végzett a gárda, ismételten a feltámadó Nantes mögött. Ez volt az évad, amikor a Bajnokok Ligájában is debütált az OL, igaz, nem sok sikerrel, kiesve mindjárt az első csoportkörben. 2002-ben viszont már nem volt pardon, a Juninho Pernambucano és Sonny Anderson vezérelte Olympique Lyon az utolsó fordulóban megelőzte a Lens-t, a klub első bajnoki címét pedig százezrek ünnepelték a város utcáin és főterén.

Le Guen, Houllier és a totális dominancia

A 2003-as bajnoki cím elhódítása után mondta a klubról a következőket Louis Nicollin, a Montpellier elnöke: „Az OL lesz az évtized csapata..." Nos, Monsieur Nicollin nem tévedett.
Az új edzőt Paul Le Guen, a Rennes tehetséges ifjú edzőjében vélte megtalálni Aulas, a vállalt rizikó pedig megtérült, hiszen Le Guen vezetésével háromszor is megnyerte a Ligue One-t a gárda. Nemzetközileg azonban, bár a csapatot folyamatosan erősítette a szakvezetés, a Bajnokok Ligája túl nagy falatnak bizonyult, valószínűleg emiatt is érezte úgy Le Guen 2005 nyarán, a harmadik bajnoki cím után, hogy amit lehetett, ő kihozott a csapatból, itt az ideje átadni másnak a stafétabotot. Ez a húzása nem kis pánikot okozott a klubnál, mely lázas keresésbe kezdett az új szakvezető után, nem tudva, hogy a Liverpooltól egy évvel korábban kirúgott Gérard Houlliernek éppen kapóra jön a pozíció. A tapasztalt szakembertől Aulas elnök a hazai sikerek folytatását és az európai porondon való előrelépést várta. Houllierben nem is kellett csalódnia, a hazai ligát megint csak észveszejtő előnnyel abszolválta az OL, a BL-ben pedig csak nyögvenyelősen tudta legyőzni őket 2006 tavaszán a nyolcaddöntőben az AC Milan.

Az elnök sikerreceptje

Jean-Michel Aulas véleményünk szerint az elmúlt évtizedek legjobb klubvezetője. Csendben, higgadtan teszi a dolgát, nem szól bele a szakvezetés dolgába, és, hogy a költségvetés is rendben legyen, legjobb húzásait rendre az átigazolások területén lépi meg. Ösztönösen megérzi, mikor kell túladni olyan játékosokon, akik már túl vannak pályafutásuk zenitjén (pl. Sonny Anderson, Vikash Dhorasoo) vagy óriási összegekért el lehet őket adni a tehetősebb kluboknak (pl. Michael Essien - Chelsea, Mahamadou Diarra - Real Madrid). Csak utóbbi két játékos vételárából 63 millió euró folyt be a klub kasszájába! Ez pedig bőségesen elegendő ahhoz, hogy az átigazolási piacon folyamatosan lehalássza azokat a fiatal tehetségeket a Lyon, akik még nem túl drágák, viszont hamar beilleszkednek egy ilyen szintű csapatba is. Példa erre Kim Kallström, Karem Benzema vagy Jérémy Toulalan esete, akik mindannyian más klubok utánpótlás-nevelésének a gyümölcsei, de az Olympique Lyon fog tehetségükből profitálni. Aulas elnök büszke lehet erre a klubra és saját teljesítményére, a többi európai egyesület pedig tanulhat abból, hogy tudatos munkával, elszántsággal, és ügyes üzletpolitikával mire viheti egy futballklub.

A jövő

Az Olympique számára a közeljövő is csupa jót tartogat. A vezetőség felépített egy olyan keretet, melyet a legtöbb európai élcsapat is megirigyelhetne, látván, hogy minden posztra két klasszis játékos áll Houllier rendelkezésére. Remek példája volt ennek a szerdai, Madrid elleni csapat összetétele. Fred, Benzema és Govou sérülése ellenére is volt olyan csatára Carew személyében a galloknak, aki rettegésben tartotta az Aranylabda-várományos Cannavarót, az első gól előtt és későbbi helyzeteinél is folyamatosan megalázva nem csak az olaszt, hanem az egész Real-védelmet. A jobbszélen Clerc vészmegoldás volt, itt, ha egészségesek, az egyaránt francia válogatott Sylvain Wiltord és Sidney Govou küzd meg egymással a szereplés jogáért. A középpályán is a bőség zavarával küszködhet az edző, nagyon jó példa a védekező középpályás kiléte, Toulalan és Alou Diarra személyében ugyanis két egyenértékű, szikrázóan tehetséges francia fiatal áll rendelkezésre. Tiagót is bármikor le lehet cserélni Kallströmre, az ifjú svéd irányító is bizonyította már az idényben, hogy megállja a helyét előkészítőként és gólszerzőként egyaránt. A Chelsea által környékezett Florent Malouda balszélső pozíciójára is minimum két embere van Houlliernek Hatem Ben Arfa és Karim Benzema személyében. A védelemben a brazil betonfal, Cacapa és Cris helyettesítésére Squillaci és a svájci Müller áll készenlétben. A jelenlegi 43 ezres befogadóképességgel rendelkező Stade Gérland helyett Aulas elnök már elkészíttette az új, hipermodern hatvanezres stadion tervét, és nyugodtak lehetünk, a befolyt transzferpénzekből, BL televíziós közvetítési jogokból van fedezet ilyen jellegű tervek gond nélküli megvalósítására is.

A Lyon a másodosztályban >>>

(fs.focitipp.lyon)


*****