JAMES, A HARCOS

109 perc (három meccsen, egy BL, két bajnoki), 2 gólpassz, 1 gól, fél óránként villan, és ki tudja, hogy idén mennyi jut még neki. A harmadik szezonját kezdte, az elsőben kimagaslóan teljesített, sokat is játszott, 80 millió eurós igazolás volt a számára sikeres vb után (ki ne emlékezne az uruguayiak elleni gólra), szóval remekül ment a szezon. A másodikban már kevesebb idő jutott neki, az előzőnél gyengébb teljesítmény, de még ekkor is sok kulcspassz, gól, gólpassz. A nyáron viszont folyamatosan jöttek-mentek a hírek, elmegy-marad, sokan vannak ugyanarra a posztra, és egyébként is, a madridisták úgy vannak vele, mint Iscóval: vagy szeretik vagy tudomást sem vesznek róla. Az átigazolási szezon lejárt, Zidane marasztalta, és ő maradt. Lehet, hogy igazából sosem jön el az ő ideje, de ha ilyen hozzáállást mutat (vigyázat, zsargon jön!), feladja a leckét az edzőjének.

James tehát úgy döntött, hogy marad és küzd. Ezt láthattuk az Espanyol ellen.

Kroos, Sergio Ramos, Vazquezzel együtt 7.4-es értékelést kapott, csak Benzema előzte meg őket a Madridban. Összességében: nem volt magas Real-fölény, többet szerelt az Espanyol (sikeres csele épp annyi volt), ráadásul hiába a nagy passzfölény (614-213), a hosszú indításokat nézve nincs nagy különbség (58-48). Hajtós meccs volt, jobban játszott a Real, de épp annyira csak, hogy a meccset (vigyázat zsargon2 következik!) egy villanás döntse el. Cristiano Ronaldo és Bale (a BBC-trió fontosabbik kétharmada) nem játszott, kell ilyenkor valaki más.

És itt jön James. Az első félidő ráadásában villan: a Madrid labdát szerez az Espanyol térfelének közepén, James területet nyit, kapja is a labdát és hiába érkezik keresztezni Hernan Perez, aki a legtöbb sikeres cselt mutatta be a meccsen, a második legtöbb labdát szerezte az Espanyolból és csapata legjobbja volt (elnézést a Diego Lopez-rajongóktól!) Hiába, mert James villan. Ez az első szikra. Érdemes lassítva nézni a felvételt: ahogy Perez érkezik és James kitér előle. Kap azért egy elég komoly lökést a 75 kilós fiatalember, de áll a lábán. Határozott, célra tart. Erős.

Aztán ezzel a kitérővel fordul és indulásból bebőrözi Diopot (második szikra), majd szépen elteszi a hosszúba. (A lövés pillanatában az ellenfél csapatának nagyobbik fele a tizenhatos vonalán sorakozik és mégis.) A lövés remek (James a Liga egyik bombázója), Diop még tán most is keresi a labdát, de én az első cselre szavazok, mert nekem az mond legtöbbet a helyzetről, James játékáról, játékhoz való viszonyáról. Itt ez a 25 éves kolumbiai srác, nem CR, nem Bale, nem Kroos, és lehet, hogy nem is lesz sosem. De azt nem mondhatja senki, hogy nem áll oda, nem áll bele, hogy hagyja magát. Ráadásul éppen miatta is élvezhető a BBC-nélküli foci. Nem ugyanolyan, hogyan is lehetne, de éppúgy élvezhető. (Hogy ez hogy aránylik a Barca MSN-triója játékának nézhetőségéhez? Sehogy. Az egy egészen kivételes kategória, élő bizonyíték arra, hogy a teremtés Ura ma is alkot. Az I-MSN [Iniesta+MSN, naná!] ufó, hihetetlen, képzőművészet. De ha nincsenek..)

A tízmillió szövetségi kapitány és sokmillió olimpikon (közte mennyi-mennyi birkózó és koronglövő, a műugrókról nem is beszélve) országában élve nem szívesen vagyok a világon élő több tízmillió Zidane egyike, de ha már belekezdtem, nem tudom nem leírni: szeretném Jamest többet látni a pályán. Mert James – nekem, most – nem csak lövőtechnikájában és passzaiban hasonlít egy nem oly régi angol madridistára, hanem alázatban is. Igen, Beckhamre gondolok. 

(UPDATE: Azóta a hétközi fordulóban, szerdán végigjátszotta a meccset a Villarreal ellen, adott egy gólpasszt, volt hét labdaszerzése (S. Ramosnak és Carvajalnak összesen hat), és a mezőny legjobbja volt a whoscored.com szerint.)