Zelei Dávid
1. A magyar válogatott egy nem túl ötletes, nem túl erős, de jól szervezett és jól kontrázó orosz csapattal nem tudott mit kezdeni a mai felkészülési mérkőzésen.
2. Ennek oka leginkább az volt, hogy maga sem volt túl ötletes (és akkor még nagyon finoman fogalmaztam), ámde annál lassabb, körülményesebb és elöl-hátul pontatlanabb.
3. Ez viszont javarészt a csapat kísérleti összeállításának is köszönhető, ami több szempontból is megkérdőjelezhető. Fel nem foghatom, hogy játszhatta végig ezt a meccset Márkvárt Dávid (tippjeim persze vannak, de nem igazán sportszakmaiak), miért beszél Bernd Storck kupacsapatainknak tett engedményekről, miközben játszatja Viníciust, Hangyát, Kleiszt és Eppelt is (fradista érdekes módon nem volt a csapatban), és miért kell olyanokat a keretbe hívnia, akik már nem is annyira fiatalok, nem is túl tehetségesek, de még csak hiányposzton sem játszanak (Hangya, Márkvárt, Kocsis). Hogy arról már tényleg egy vak hang se szóljon, hogy az idei szezont nulla góllal és pocsék játékkal záró Balogh Norbert miért tudja megelőzni a horvát gólkirály Futács Márkót Szalai Ádám helyetteseinek listáján.
4. A válogatási elvekről a meccsre áttérve: a legnagyobb problémát abban láttam, hogy többé-kevésbé kísérleti csapatunknak (mert hat kezdőjátékosunk azért az állandó kezdőből érkezett) nem igazán volt elképzelése arra, mi van, ha az ellenfél kontrára rendezkedik be. Az ugyanis, hogy Dzsudzsák vagy Stieber a szélről belepüföl egyet a labdába, beadásukat pedig könnyedén kifejelik a védők, nem megoldási kísérlet. Igazi lehetőségünk csak akkor adódott, mikor egy védő (Lang) is proaktívan belépett a támadásba, és volt valaki (Kleinheisler), aki az alibi-oldalazgatás helyett megpróbálkozott egy kulcspasszal. A bátorság, gyorsaság, csel vagy kreativitás helyett inkább mindenki szabadult a labdától, pedig relatíve sok pontatlan orosz passz került hozzánk a középső harmadban.
5. Egy mindenkori barátságos meccs végeredménye sosem fontos. Az viszont, hogy egyre kevésbé látni a Storck-válogatott lehetséges haladási, fejlődési irányait, hogy ne mondjam, távlatait, már nagyon is.
