2017.01.09., 16:05

A Villarreal-Barcelona meccsen volt egy kezezés, aztán még egy, sőt még egy a különböző 16-osokon belül. A mezőnyben is volt pár. A bíró (nem is érdemes a neve említése) egyszer sem fújt a sípjába. Mondhatni: következetes volt. Aztán jönnek ezek a szövegek, hogy itt is, ott is. Tehát, hogy végülis egyik csapat sem lett kárvallott. Mert ide is és oda is tévedett a bíró. Igen ám, de a „ha” csak egyszer játszik.

2017.01.08., 15:05

Végre a kellemes hangú Fülöp László közvetít. Nagy kedvenc; sok Roma-meccset néztem végig a szpíkerkedésével. Nála nagyobb tisztelettel senki nem tudta kimondani évfolyamtársam, Francesco Totti nevét. Jelentős kommentátoroknak vannak nagy mondataik. Szombat este neki is lett egy újabb: „Giroud király megint megmentette az Arsenalt a végén.” Oké, a „királyt” én csempésztem bele. (Folytatása következik.)

2017.01.05., 09:00

Ez a Bournemouth ugyanis – hiába álltuk a sarat, hiába látszott rajtunk, hogy föl van kötve a gatya, mert harc lesz – szétfutotta a középpályánkat, átgázolt a védelmünkön, kinyírt bennünket három-nullra. A hetvenedik percig. Addigra kész siralomház a lakás, ahol élek. Tág pupillák, ökölbe szorított kéz, fájdalomcsillapítók. (Folytköv.)

2017.01.03., 17:00

Számtalan csodálatos pillanattal ajándékozott meg az Arsenal drukkerpályafutásom tizenöt éve alatt, de nem sok ehhez foghatóra emlékszem. Köszönöm, Olivier Giroud.

2017.01.03., 06:20

Emlékeznek Héctor Cúperre? Kétszeres BL-döntő a Valenciával, KEK-döntő a Mallorcával. Vagy Avram Grantra a Chelsea-nél? Szintén BL-döntőt játszott. De a lengyel Henryk Kasperczak, vagy a belga Georges Leekens neve sem cseng rosszul. Alain Giresse-t sem kell bemutatni senkinek, Hervé Renard-t talán. Mi köti össze őket?

2016.12.27., 13:25

Nem keresem meg, hányszor kritizáltam a Focitippen Cristiano Ronaldót. Rosszul vagyok az arroganciájától, a terpeszállásától, a vigyorgásától, a kurta-furcsa tivornyáitól, a felfoghatatlan mennyiségű jövedelmétől, nem sorolom. Taszít az egész jelenség, na! Ennek ellenére mindig keresem benne azt, ami emberi, ami pozitív, hiszen a gyűlölet nem lehet iránymutató. (Katt a folytatáshoz)

2016.12.27., 09:00

Arsenal-meccset az nézzen, akit hidegen hagy, hogyan fejeződik be egy támadás. Az akciók felépítésében ugyanis profik vagyunk, de az utolsó pillanatban rendre besül az ágyú. Finom kiugratás, kiszámítható, mégis váratlan húzásokkal fűszerezett szépséges passzolgatás, amit beadás követ – végül semmi. (Folytatás a tovább gombbal)

2016.12.26., 20:10

Egy ideje már azt vagyok kénytelen nézni, hogy nagyobbnál nagyobb bálványok hogyan szabadulnak meg az orrukban összegyűlt váladéktól. Nem vagyok prűd, nem gondolom, hogy a játékosoknak pézsével kéne a mezük ujjába gyűrve szaladgálni. Persze, végezzék el, amit el kell végezni. De miért kell ezt nekem apróra végignézni? (Polemizálás a takony örül, Yaya Touré kapcsán)

2016.12.26., 18:15

Volna egy javaslatom. Az olyan lesgól legyen érvényes, amelyik valamilyen extra mozdulatból születik. Csúnya lesgól: nem gól. Szép lesgól: gól. Történt pedig a Man. Utd–Sunderland meccsen, hogy Ibrahimovic beadása majdnem egyméteres lesen találta Mhitarjant, aki egy hasra vágódás közben, sarkát megemelve a hálóba varázsolta a labdát. Csodaszép volt. A bírók meg is adták. Úgy volt kerek az egész, ahogy volt. Zlatan mértanilag beadta, és Mikitárján (ahogy hallottuk nevesítve az örményt) bevágta.

2016.12.20., 17:15

Az egyik legcsodálatosabb argentin novellista, Jorge Luis Borges szerint bár széles e világ, valójában mindössze négy történet van. Aligha hiszem, hogy e korán vakságra jutó géniusz túl sokat foglalkozott volna a magyar labdarúgó-bajnoksággal, mégis, szokás szerint ebben is igaza van. De hogy jön ide Kevin Kuranyi és a Haladás? Katt!