Máté Sándor

1977. január 8-án születtem Szegeden, kétéves koromig éltem ebben a városban, így csak távolról szeretem, nem vallom magam szögedinek, jóval inkább kötődöm Gyulához, a nagyszülőknél töltött varázslatos szünidőkhöz, gyermekkorom legcsodálatosabb emlékeihez. A gimnáziumban körvonalazódott bennem, hogy újságírással szeretnék foglalkozni, és a tervemet meg is valósítottam, a Bálint György iskola elvégzése után a Blikkhez kerültem gyakorlatra, ahol megragadtam. Tizennyolc éve dolgozom országos napilapoknál, a bulváros indulás után maradtam ennél a műfajnál, nyolc esztendeje a Bors szerkesztősége a második otthonom. Egy gyönyörű kisfiú édesapja vagyok. Sportról soha nem írtam, belföldi eseményekkel foglalkozom, nem venném a bátorságot, hogy futball-szakértőnek valljam magam, inkább azt mondom: értem és imádom a focit. Az 1986-os mexikói világbajnokság idején köttetett a szerelem, Maradona játéka a mai napig meghatározó futballélményem, élőben is volt szerencsém látni őt, amikor a Napoli az Újpest ellen játszott. Maradona után a brazil Ronaldóért rajongtam leginkább, és amikor a Fenomén a Real Madridhoz igazolt, az én sorsom is megpecsételődött. Azóta szinte egyetlen Real-meccset sem mulasztok el, a csapat buzdítása az életem fontos és állandó részévé  vált.